Gyergyószárhegyi római katolikus templom
| Gyergyószárhegyi római katolikus templom | |
| Mindenszentek plébániatemplom | |
| műemlék | |
 | |
.jpg) | |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Gyulafehérvári főegyházmegye |
| Védőszent | Mindenszentek |
| Pap(ok) | Nagy László |
| Építési adatok | |
| Stílus | román, gótikus, barokk |
| LMI-kód | HR-II-a-A-12852 |
| Elérhetőség | |
| Település | |
| Hely | DC268, Lăzarea 537135, Románia |
| Elhelyezkedése | |
 Gyergyószárhegyi római katolikus templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 25° 32′ 14″46.748333°N 25.537222°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 25° 32′ 14″46.748333°N 25.537222°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyergyószárhegyi római katolikus templom témájú médiaállományokat. | |
A gyergyószárhegyi római katolikus templom a román kor és a késő gótika egyik szép emléke. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemléktemplomként szerepel.
A templom története
Gyergyószárhegy egyházközséget először 1494-ben említették a korabeli dokumentumok. 1566-ban Zarhegij néven fordult elő, 1576-ban Szárhegy, 1602-ben Zar Hegj, 1674-ben Sáárhegy néven szerepelt. A falu első temploma 1235-ben épült a hagyomány szerint a Bányának nevezett helyen, ahol régen fehérmárványt bányásztak. A mai templom ősének építkezési idejét ugyancsak a 13. századra tette Van Gondys egyetemi tanár, aki megállapítását a Domus Historiában található bejegyzésre alapozta. A 15. században a román kori templom helyébe új gótikus templomot építettek. A déli oldalán kőbe vésve az 1400-as évszám olvasható, amely valószínűleg az átépítés dátumát jelzi. Az épületet az erdélyi erődtemplomokra jellemző magas, ovális alaprajzú kőfal veszi körül.[1] A falu temetője a korabeli szokások szerint a templom körül alakult ki, és egészen a mai napig az épület északi szomszédságában található.
1488-ban épült a torony, amelynek dátuma szintén bevésve látható. 1492-ben Lázár Miklós búcsút eszközölt ki VI. Sándor pápától a szárhegyi templom javára. Abból a korból származik a torony alatt lévő két csúcsíves ajtókeret, a poligon záródású szentély, ugyanazt a kort idézik a szentély hálóboltozatának maradványai.[2] Az 1590-es tűzvész alkalmával a templom oltárai megsemmisültek, majd az 1658-bas és 1661-es tatárdúlások során további károkat szenvedett.[3] 1729-ben a templom középső szakaszát lebontották és újjáépítették, csak a szentély és a torony maradt meg az eredeti épületből. 1730-ban oldalkápolnával egészítették ki, ugyanakkor a tornyot is megmagasították. 1783-ban Fogarassy György gyergyószentmiklósi építőmester vezetésével a templomon egy nagyobb építkezést hajtottak végre.[4] Teleki Pál, az akkori magyar miniszterelnök kérésére 1941-ben érkezett ide Van Gondys, a gótika, a római és a bizánci stílus kutatására szakosodott holland tudós, az Utrechti Egyetem tanára. Ő fedezte fel a templom hídjának bal oldalán lévő díszítést, amely bizonyítja, hogy a templom eredetileg román stílusban épült. A templom nagyobbik harangját gróf Lázár István készíttette, amelyet 1944-ben ágyúöntésre használtak fel.
A templom leírása
A templom szentélye poligon záródású, amelyen felismerhető a hajdani csúcsíves alakításainak kitördelt díszítése. A gótikus korból való a torony alatti két csúcsíves ajtókeret. Ugyanakkor a szentély hálóboltozatának nyoma is látható. A templomban található egy 13. századi homokkőből készült keresztelőkút darabja, amelyet a bukaresti Történelmi Múzeumban állítottak ki. A sekrestye régi padlásán egy különleges középkori faldísz látható, amelyen egy futó kutya alakja fedezhető fel. Az altemplomban a Lázár család tagjai vannak eltemetve. A templom előtt értékes kőkeresztek találhatók, a legrégebbi az 1660-as évekből származik.
Galéria
-
A templom látképe a központ felől -
A templom körüli erődfal -
A sekrestye -
A gótikus szentély -
Templombelső
Jegyzetek
- ↑ Római katolikus templom – Gyergyószárhegy – Épített örökség (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2025. február 13.)
- ↑ Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség. ersekseg.ro. (Hozzáférés: 2025. február 13.)
- ↑ GYERGYÓSZÁRHEGY: Történetünk BEMUTATKOZÁS (hu-HU nyelven). www.lazarea.ro. (Hozzáférés: 2025. február 13.)
- ↑ 27. SZÁRHEGY | Tündérkert | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. február 13.)
Források
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
- Dr. Endes Miklós: Csík-, Gyergyó-, Kászon-Székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig. Budapest, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a XX. század végén. Budapest, 2000.
.svg){kind=small}