Habsburg–Tescheni Mária Karolina Lujza főhercegnő

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nem tévesztendő össze saját nagy-nagynénjével, Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnővel (1752–1814), nápolyi és szicíliai királynéval, Mária Terézia császárné leányával!
A „Mária Karolina” lehetséges további jelentéseiről lásd: Mária Karolina (egyértelműsítő lap).
Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza Krisztina
Arcképe (Robert Theer műve, 1850 k.)
Arcképe (Robert Theer műve, 1850 k.)
SzületettMaria Karolina Luise Christina von Österreich
Az adatok szerializációja sikertelen
Bécs[1]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Baden bei Wien[2]
Beceneve„Rainer Mária néni”
Állampolgársága
Nemzetiségeosztrák
HázastársaHabsburg–Lotaringiai Rainer Ferdinánd
Gyermekeinincsenek
SzüleiKároly főherceg, Teschen hercege
Henrietta Alexandrina nassau–weilburgi hercegnő
Foglalkozásaarisztokrata
TisztségeAbbess of the Institution of Noble Ladies of the Prague Castle (1844–1852)
Sírhelyecsászári kripta

Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnő (németül) Maria (Marie) Karolina Luise Christina Erzherzogin von Österreich; (Bécs, 1825. szeptember 10. – Baden bei Wien, Alsó-Ausztria, 1915. július 17.); a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, Károly tescheni herceg legifjabb leánya, az ifjabb Rainer (Ferdinánd) főherceg felesége.

Élete

Származása, testvérei

Édesapja Habsburg–Tescheni Károly osztrák főherceg (1771–1847), Teschen első hercege volt, II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király és Mária Ludovika császárné harmadik fia, a napóleoni háborúk nagyhírű császári hadvezére, az 1809-ben asperni csata győztese. Édesanyja Henrietta Alexandrina nassau–weilburgi hercegnő (1797–1829), Frigyes Vilmos nassau–weilburgi herceg (1768–1816) és Lujza Izabella kirchbergi várgrófnő (Burggräfin) leánya volt. Hét gyermekük közül Karolina Lujza főhercegnő volt a hatodik, a leányok közt a legifjabb. A testvérek:

Ifjúsága

A család Alsó-Ausztriában a Weilburg kastélyban lakott, amelyet Károly főherceg 1820–1823 között építtetett a Baden mellett erdős vidéken. 1829-ben Mária Karolina hercegnő mindössze 4 éves volt, amikor édesanyja, Henriette főhercegné skarlátfertőzésben meghalt. A kisebb testvérek neveléséről édesapjuk és legidősebb bátyjuk, Albert főherceg gondoskodott. A hercegnő 19 éves korában, 1844-ben a prágai Theresianum katolikus leánynevelő intézet főapátnője lett, ezt a tisztséget férjhez meneteléig, 1852-ig viselte.

Mária Karolina főhercegnő férjével, Rainer Ferdinánd főherceggel, 1902.

Házassága

27 éves korában, 1852. február 21-én Bécsben feleségül ment unokafivéréhez, a nála 2 évvel fiatalabb ifjabb Rainer (Ferdinánd) főherceghez (1827–1913), az id. Rainer (József) főhercegnek (1783–1853), a Lombard–Velencei Királyság alkirályának és Mária Erzsébet savoya–carignanói hercegnőnek (1800–1856) fiához, az elhunyt I. Ferenc császár unokaöccséhez, akit az ifjú Ferenc József császár – esküvője alkalmából – nevezett a salzburgi 59. gyalogezred (IR59) tulajdonosává. Ez az ezred felvette – és máig viseli – az Infanterieregiment Erzherzog Rainer nevet.

„Rainer Mária néni”

Mária Lujza Karolina és Rainer főherceg boldog és mintaszerű kapcsolatban éltek, házasságuk mégis gyermektelen maradt. A barátságos és közvetlen természetű, mélyen hívő főhercegnőt fájdalmasan érintette, hogy nincsenek saját gyermekei. Odaadással és szeretettel fordult a császári család legifjabb tagjai felé, tanította, nevelte őket. Környezetében a gyermekek csak így hívták: a „Rainer Mária néni” (Tante Maria Rainer). Számos szociális alapítványt tett, különösen a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalkorúak segítésére, oktatására. A császári udvarban nagy tiszteletet és megbecsülést vívott ki, mindig szívesen látott vendég volt. Karitatív munkájával széles elismertséget szerzett magának és férjének is, a közvélemény előtt évtizedeken át a császári ház legnépszerűbb tagjainak számítottak. Szociális szervezetek keretében munkájával és szervezőkészségével támogatta többek között a bécsi Szent József-gyermekkórházat (St.-Josef-Kinderspital) és a Rennwegen felépített Szent József-gyermekmenhelyet (St.-Josef-Knabenasyl).

A spanyol Mária Lujza Királyné Nemesi Hölgyek rendjének keresztje.
Férje, Rainer Ferdinánd főherceg a feleségével, Mária Karolina főhercegnővel, feleségének unokaöccsével, Károly István főherceggel, és annak két leányával, Eleonóra Mária és Renáta Mária Karolina főhercegnőkkel Abbáziában, a Villa Quisiana ablakában.(Sport & Salon, Wien, 1908. április 4.)

A főhercegnőt felvették a spanyol Mária Lujza Királyné Nemesi Hölgyek rendjébe (Real Orden de Damas Nobles de la Reina María Luisa), amelyet 1792-ben IV. Károly spanyol király alapított feleségének, Parmai Mária Lujza királynénak ösztönzésére. 1854-ben férje megvásárolt egy nagy palotát Bécs 4. kerületében, a házaspár ide költözött, itt éltek halálukig. A palotát később Rainer főhercegi palotának nevezték el (Erzherzog-Rainer-Palais). 1862-ben a városfejlesztés során a palota mellett elvezetett új utcát Rainergassénak nevezték el. Mária Karolina férjét, Rainer főherceget a császár 1857-ben a Birodalmi Tanács (Reichsrat) élére nevezte ki. 1861–65 között Anton von Schmerling államminiszter liberális kabinetje élén hivatalos miniszterelnökként ténykedett. A főhercegi házaspár 1912-ben megtartott gyémántlakodalma a lassan hanyatló Osztrák–Magyar Monarchia egyik legutolsó, kiemelkedően fényes külsőségek között megünnepelt udvari eseménysorozata volt. Rainer főherceg már a rákövetkező év elején, 1913. január 27-én meghalt. Az özvegy Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnő másfél évvel élte túl férjét, 1915. július 17-én hunyt el Bécsben 90 éves korában. A Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának Ferdinánd-kriptájában helyezték örök nyugalomra.

További információk

Irodalom

  • Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy európai jelenség, 2. kiadás, Budapest: Gondolat Kiadó (1978). ISBN 963-280-714-6 
Habsburg–Tescheni Mária Karolina Lujza főhercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Lipót lotaringiai herceg
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Ferenc német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné
 
 
 
 
 
 
 
4. II. Lipót német-római császár
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. III. Károly magyar király
 
 
 
 
 
 
 
9. Mária Terézia magyar királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Erzsébet Krisztina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. Károly főherceg, Teschen hercege
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. V. Fülöp spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
10. III. Károly spanyol király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Farnese Erzsébet pármai hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Mária Ludovika spanyol infánsnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. II. Frigyes Ágot szász választófejedelem
III. Ágost lengyel király
 
 
 
 
 
 
 
11. Mária Amália szász hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Mária Jozefa osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Mária Karolina Lujza Krisztina osztrák főhercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. Károly Ágost nassau-weilburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
12. Károly Keresztély nassau-weilburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Auguste Friederike Wilhelmine von Nassau-Idstein
 
 
 
 
 
 
 
6. Frigyes Vilmos nassau–weilburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. IV. Vilmos orániai herceg
 
 
 
 
 
 
 
13. Vilma Karolina oránia-nassaui hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Anna brit királyi hercegnő (1709–1759)
 
 
 
 
 
 
 
3. Henrietta Alexandrina nassau–weilburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28.
 
 
 
 
 
 
 
14. Wilhelm Georg von Kirchberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29.
 
 
 
 
 
 
 
7. Luise Isabelle von Kirchberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30.
 
 
 
 
 
 
 
15. Isabelle-Auguste von Reuss zu Greiz
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31.
 
 
 
 
 
 
  1. ↑ http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=wrz&datum=18250912&seite=1&zoom=33
  2. ↑ http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=wrz&datum=19150718&seite=1&zoom=33
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Habsburg–Tescheni_Mária_Karolina_Lujza_főhercegnő&oldid=295625”