Hagymássy Kata
| Hagymássy Kata | |
| Született | 1560-as évek |
| Elhunyt | 1604 Mezőtelegd |
| Állampolgársága | erdélyi |
| Házastársa | Bocskai István |
| Sírhelye | Mezőtelegd |
Beregszói Hagymássy Katalin Margit (1560 körül – Mezőtelegd, 1604) Bocskai István felesége.
Élete
Az előkelő dunántúli nemesi származású beregszói Hagymássy családnak a sarja. Apja beregszói Hagymássy Lestár (fl. 1540–1564), Zala vármegye alispánja 1558. június 30-a és 1564 között,[1] földbirtokos, anyja nemes Chaby Katalin (fl. 1566–1570) volt.[2][3] Az apai nagyapja beregszói Hagymássy László (fl. 1520–1526), zalaszentgróti várnagy, földbirtokos, akinek a szülei ifjabb beregszói Hagymássy Miklós (fl. 1491–1519), erdélyi alvajda, földbirtokos és tótselymesi Tárczay Lúcia (fl. 1552) voltak. Az anyai nagyszülei Chaby István, földbirtokos és Béri Katalin voltak.[4] Első férje Varkocs Miklós, az egyik leggazdagabb bihari főúr volt. Amikor a fiatalasszony 1583-ban özvegyen maradt, az erdélyi országgyűlés az akkor huszonhat éves Bocskai Istvánt nevezte ki a fiatal özvegy gyámjául, vagyis neki kellett felügyelni arra, hogy az elhunyt férj rokonsága nehogy kiforgassa vagyonából az ifjú özvegyet. A gyámkodásból szerelem lett, és Bocskai még abban az évben feleségül vette Hagymássy Katát. A házasságnak anyagi haszna is volt. A bihari Bocskai birtokok és a Hagymássy Kata örökségének egyesítésével Bocskai István lett Bihar leggazdagabb főura. Az 1599-ben szerkesztett birtokösszeírás szerint Bihar vármegye adófizető házainak egynegyede a Bocskai birtokon feküdt.
Gyermeke
Bocskaival kötött házasságába magával hozta első házasságából származó fiát, Varkocs Györgyöt is. Bocskaitól azonban nem született gyermeke. Várkocs Györgynek sem voltak leszármazottai, így vele kihalt a Varkocs család férfiága.
Halála
Hagymássy Kata 1604-ben Sólyomkő várából Váradra tartva, néhány napra megszállt telegdi rokonainál, ahol hirtelen rosszul lett és meghalt. A telegdi református templom kriptájában temették el nagy pompával. Már nem élhette meg, hogy férjét 1605-ben a szerencsi országgyűlés Erdély és Magyarország fejedelmévé választotta. Halálának 400. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság és Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata mellszobrot állíttatott emlékére a templomkertben.
Jegyzetek
- ↑ Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
- ↑ Szabó András: "Téged Isten dicsérünk." Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme. Budapest, 2006. 46.
- ↑ Agria 40. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2004). Csiffáry Gergely: Varkocs Tamás egri várkapitány emlékezete. 244. o.
- ↑ Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997)Zalabér földesuraiA Bériek nemzetség-táblája
.svg){kind=small}
