Hakór, más írásmóddal Hagor,[1] Hakori,[2] görögösen Hakórisz, Akhórisz, uralkodói nevén Maátibré (? – Kr. e. 380[3]) az ókori egyiptomi XXIX. dinasztia negyedik fáraója Kr. e. 393-tól[1] haláláig.
I. Nepheritész Kr. e. 393-ban követte a trónon.[2] Miután nyugati határát a barkaiakkal való alku által biztosította, egyezségre lépett a Artaxerxész perzsa király ellen lázadó Euagorasszal (a szalamiszi régi királyok ivadékával) és az athéniekkel.[4] Gabonát, hadiszereket, hajókat, pénzt adott, Athén pedig néhány ezer embert küldött, élükön Khabriásszal, egyik legjobb hadvezérével.[5] A háborúban azonban végül Euagorasz vereséget szenvedett a tengeren, Kition táján, és hajóhada elpusztult.[5] Visszament Egyiptomba, segítségért könyörögni a fáraóhoz[5] (Kr. e. 385[5]). Hakórisznak elég gondot okozott a saját biztonsága, nemhogy távoli kalandra bocsáthatta volna haderejének legjavát;[5] Euagorasz tehát Egyiptomból csupán elégtelen pénzsegéllyel tért vissza.[5] Mivel kevés embere volt, bezárkózott Szalamiszba, egészen addig, amíg a perzsa vezérek egyikének, Gaosznak, árulása pillanatnyira új reménnyel biztatta.[5] Gaosz ugyanis szövetkezett Hakórisszal, és támogatást kért a spártaiaktól, de elveszett, mielőtt bármit is tehetett volna, és Euagorasz ismét magára maradt az ellenséggel szemben.[5] Hakórisz, mindjárt Euagorasznak a veresége után, fölfogva, hogy Küprosz (Ciprus) meghódolása immár csak idő kérdése, Kis-Ázsiában iparkodott zavart támasztani: szövetkezett az akkor nyílt lázadásban lévő Piszidiabeliekkel: de ezzel nem sokat ért el.[6] Ezzel szemben Görögországban az Antalkidasz-féle béke következtében foglalkozás nélkül hagyott zsoldosok közül 20 000-t gyűjtött össze.[6] A perzsák, kik még Küprosszal voltak elfoglalva, nem gátolhatták meg e segédcsapatok megérkezését,[6] ám Hakórisz Kr. e. 380-ban meghalt.
Források
| „
|
»Az ötödik: az teljes«. Ez azt jelenti, hogy az ötödik uralkodó, aki a médek után következik, Achóris, a korona ura, akinek uralkodási napjai teljesek voltak, mert kegyes volt a templomokkal szemben. Bukott azonban ő is azért, mert nem volt tekintettel testvéreire.
|
”
|
| – Démotikus krónika[7]
|
Név, titulatúra
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
|
| Nebti-név |
|
|
| Arany Hórusz-név |
|
|
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
|
| Ré fia |
|
Hakor |
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 20. oldal
- ↑ 2,0 2,1 Gaston Maspero: A zsidók ókori története – Asszírok, médek és perzsák tündöklése és bukása. Ford. Fogarassy Albert, szerk. Marczali Henrik. Budapest: Anno Kiadó. 2005. ISBN 963 9066 31 1 , 294. oldal világhálós változat
- ↑ A Ki mikor uralkodott? kormányzott?-ban ez szerepel (20. oldal), Maspero könyvében viszont Kr. e. 383 (296. oldal).
- ↑ Maspero, i.m., 294–295. oldal
- ↑ 5,0 5,1 5,2 5,3 5,4 5,5 5,6 5,7 Maspero, i.m., 295. oldal
- ↑ 6,0 6,1 6,2 Maspero, i.m., 296. oldal
- ↑ Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Tankönyvkiadó (1965) , 79. oldal
Egyiptomi dinasztiák |
|---|
| Proto- és korai dinasztikus kor | |
|---|
| Óbirodalom | |
|---|
| Első átmeneti kor | |
|---|
| Középbirodalom | |
|---|
| Második átmeneti kor | |
|---|
| Újbirodalom | |
|---|
| Harmadik átmeneti kor | |
|---|
| Későkor és hellenisztikus kor | |
|---|
