Halasi Andor

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Halasi Andor
A kritikus (Halasi Andor portré) (Tihanyi Lajos műve)
A kritikus (Halasi Andor portré) (Tihanyi Lajos műve)
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Nyíregyháza
Elhunyt1969. március 18. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKalmár Róza
(h. 1917–1924)
Gárdos Margit
(h. 1928-1969)[2]
GyermekeiHalasi Mária
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1906)
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-1-170)[3][4]

Halasi Andor Ernő (Nyíregyháza, 1883. március 25. – Budapest, Ferencváros, 1969. március 18.)[5] kritikus, műfordító, jogász, Halasi Mária (1931–1978) édesapja.

Életpályája

Halasi (Fisch) Adolf kereskedő és Edelstein Ferdina fia.[2][6][7] 1906-ban a Budapesti Tudományegyetemen doktorált jogtudományból. Fiatalkorában is elismerték már, mint színikritikust. 1910-ben Kárpáti Auréllal közösen indította útjára és szerkesztette Kritika című folyóiratot, később pedig az Irodalmi Életet. Bírálatai és irodalomtörténeti írásai realista igényűek voltak, ezeket a Jövendő, A Hét, és a Budapesti Napló című lapok közölték. Dolgozott a Népszavánál, és a Tettnél. Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Kassák Lajos is elismerően nyilatkoztak Halasi munkásságáról. A Nyugat című laptól távol maradt. A Tanácsköztársaság idején kivette részét az irodalomszervezésből. A Vígszínház műsorra tűzte Az utolsó álom című verses egyfelvonásos darabját. Később már nem kapott helyet a fővárosi irodalmi életben, így vidéki lapoknál dolgozott. 1930-tól Budapesten volt járásbíró. Dolgozott műfordítóként is, elsősorban angol szerzők művei ültette át magyarra (William Makepeace Thackeray, Oscar Wilde, Charles Dickens). 1945 és 1947 között ítélőtáblai bíró volt, majd 1950-ben történt nyugdíjazásáig legfelsőbb bírósági tanácselnökként tevékenykedett. Ezt követően újból visszatért az irodalomkritikusi pályára. 1959-ben szerkesztője volt és értékelő tanulmányt is írt bevezető gyanánt a Tanácsköztársaság 40 éves évfordulójára készült visszaemlékezések antológiájához, amely Pirkadása a magyar égnek cím alatt jelent meg (Budapest, 1959). Halálát tüdőverőér-elzáródás okozta.

Családja

Kétszer kötött házasságot. Első felesége Kalmár Róza Julianna volt, akit 1917. szeptember 2-án vett nőül Budapesten.[8] 1924-ben elváltak. 1928. augusztus 5-én ismét megnősült. Második felesége Gárdos Margit volt, Gárdos Zsigmond és Rozenthál Irma lánya.[9]

Művei

  • Japánország (tanulmányok, Budapest, 1905)
  • Élő irodalom (Írói arcképek, vázlatok, kritikák, 1905–19; Budapest, 1920)
  • Irodalom és kritika (válogatott kritikai írások, 1910–19; Hegedűs Géza előszavával, Budapest, 1955)
  • A jövő felé (Válogatott kritikai írások, 1905–1963; Budapest, 1964)

Jegyzetek

  1. ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
  2. ↑ 2,0 2,1 Halálesete a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 669/1969. folyószáma alatt.
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  4. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  5. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 669/1969. folyószáma alatt.
  6. ↑ Testvére, Halasi (Fisch) Géza születési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség születési akv. 83/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  7. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a nyíregyházi izraelita hitközség házassági akv. 42/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  8. ↑ Halasi Andor és Kalmár Róza házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 832/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  9. ↑ Halasi Andor és Gárdos Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1295/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Halasi_Andor&oldid=758635”