Hans Schranz
Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
| Hans Schranz | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | svájci |
| Foglalkozása | író |
Hans Schranz (Arnsdorf, Görlitz megye, Porosz Királyság, 1916. szeptember 25. – 1987. október 26.[1]) svájci író.
Élete
Hans Schranz tanárként dolgozott a zürichi Küsnachtban. Az 1970-es évek kezdetétől mint szabadúszó író dolgozott Ponte Capriascában. Gyermekeknek és fiataloknak írt elbeszéléseket.
Művei
- Ruedi vom Tobelbach. Zürich, 1947.
- Hans und Uli. Zürich, 1948.
- Söfi und die Zündholzschächtelein. Zürich, 1950.
- Silber das Kälblein. Stuttgart, 1952.
- Bei uns ist immer was los. Stuttgart, 1954.
- Spielsachen erzählen. Zürich, 1954.
- Wenn ich groß bin, Mutter. Hannover, 1957.
- Lavendel, Ruinen und eine Spur. Hannover, 1966.
- Was kümmert mich Mäni? Zürich, 1968.
- Passion im Emmental. Zürich, 1974.
Jegyzetek
- ↑ Anne-Lise Delacrétaz: Schriftstellerinnen und Schriftsteller der Gegenwart: Schweiz – Suisse – Svizzera – Svizra. Sauerländer. Aarau, 2002. 20. old. ISBN 3-0345-0011-4
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hans Schranz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Hans Schranz művei a Német Nemzeti Könyvtár katalógusában.
