Hegyi papagájamandina
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Erythrura hyperythra (Reichenbach, 1863) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
Reichenowia hyperythra | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hegyi papagájamandina témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi papagájamandina témájú kategóriát. |
A hegyi papagájamandina (Erythrura hyperythra) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach német botanikus és ornitológus írta le 1863-ban, a Chlorura nembe Chlorura hyperthra néven.[3]
Alfajai
- Erythrura hyperythra hyperythra (Reichenbach, 1863) – Jáva nyugati része
- Erythrura hyperythra intermedia (Hartert, 1896) – Lombok, Bali.
- Erythrura hyperythra obscura (Rensch, 1928) – Flores, Sumbawa
- Erythrura hyperythra ernstmayri (Stresemann) – Celebesz déli része
- Erythrura hyperythra microrhyncha (Stresemann, 1931) – Celebesz
- Erythrura hyperythra brunneiventris (Ogilive-Grant, 1894) – Mindanao és Luzon szigetek, a Fülöp-szigetek közül
- Erythrura hyperythra borneensis (Sharpe, 1889) – Borneó északi része
- Erythrura hyperythra malayana (Robinson, 1928)[2] – Malajzia
Előfordulása
Délkelet-Ázsiában, Indonézia, a Fülöp-szigetek és Malajzia területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és cserjések, valamint szántóföldek és elöntött területek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 10 centiméter,[5] testtömege 10–13 gramm. Arcrésze és torka barnássárga, homlokán szürkés és kék folt található. Tollazata nagy része zöld.
Életmódja
Magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Az erdő szélén, nagy magasságban rejtve építi fészkét. A hím hordja gallyakat és leveleket, a tojó építi a fészket.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ 2,0 2,1 A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ 4,0 4,1 A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
