Hendrich Antal

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Hendrich Antal
Született1878. május 15.
Cegléd[1]
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
A Wikimédia Commons tartalmaz Hendrich Antal témájú médiaállományokat.

Hendrich Antal (Cegléd, 1878. május 15.Budapest, 1960. június 25.) magyar építész.

Élete

Szent Miklós templom, Ivánc
Sziklakápolna, Zebegény

Parasztcsaládból származott, édesapja szőlősgazda volt.[2] A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatott tanulmányokat és ott is kapott diplomát. 1905-től 17 éven keresztül a Fővárosi Iparrajziskolában tanított építészeti és díszlakatosi tantárgyakat. Emellett 1906-ban építészirodát nyitott,[3] és több épületet is tervezett.[4] Jelentős alkotása az Ivánci római katolikus templom. A templom építésénél Hendrich a népies stílust követte, mintaképe a Kós Károly-féle Zebegényi római katolikus templom volt.[5][6] Ismertek festményei is.[2] Tagja volt a Mérnökegyletnek és a Mérnöki Kamarának is.[4] Leánya Hendrich Edmée, veje Pétery János (1892–1975) volt.[7]

Ismert épületei

  • 1911–1914: Szent Miklós-templom, Ivánc[4][5]
  • 1917–1922: Star Filmgyár,[3][4] Budapest, Pasaréti út 122-124.[8]
  • 1924: Yacht Klubház, Balatonalmádi[3][4]
  • 1930: dr. Knob Sándor, a GyOSz főtitkárának villája, Budapest, Berkenye-utca 13. (akkori címén BErkenye utca 11.) (ld. Építőmesterek Lapja / A Munkaadó, 1930 (17. évfolyam, 1-52. szám)1930-05-07 / 19. szám)
  • 1931: villa, Budapest, Dezső utca 2. (a házon emléktábla őrzi a tervező nevét)[9][10]
  • 1934: lakóház, Budapest, Fészek utca 4. („nyereményház”)[11]
  • 1938: Sziklakápolna, Zebegény, Szőnyi István út 9.[12]
  • 1946: villa, Budapest, Pasaréti út 67.[13]
  • villa, Budapest, Fillér-utca 15.[14]
  • Budapest, Fillér-utca 21/b.[14]
  • Véghelyi Dezső postafőigazgató villája, Budapest, Fillér-utca 21/c.[3]
  • dr. Beck Károly kúriai bíró villája, Budapest, Lorántffy Zsuzsanna-utca 12.[3]
  • Glatz József villája, Budapest, Vérhalom-utca 28.[3]
  • dr. Heyduck Ödön és Gyula családi háza, Budapest, Márvány-utca 3/a.[3][15]
  • dr. Deér Endre és családja villája, Budapest, Bakator-utca 5—7.[3][15]
  • dr. Kemény Gyula és Kamik Gyula villái, Budapest, Bánffy-utca[3]
  • bérházak, Budapest[3][4]
  • japán követség rezidenciája (fiával, Hendrich Ervinnel közös munka)[2]

1927-ben átépítette a Bristol Szállodát.[16]

Jegyzetek

Források

Egyéb irodalom

  • (szerk.) Lőrinczi Zsuzsanna: Vidéki építészeti kalauz. Magyarország vidéki építészete a 20. században, 6B Építész Bt., Budapest, 2002, ISBN 963-204-378-2