Herbie Mann

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Herbie Mann
1975
1975
Életrajzi adatok
Születési névHerbert Jay Solomon
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Pecos
HázastársaSusan Janeal Arison
GyermekeiPaul Mann
Claudia Mann
Laura Mann-Lepik
Geoffrey Mann
SzüleiHarry C. Solomon
Ruth Rose Solomon (sz.: Brecher)
Iskolái
  • Abraham Lincoln High School
  • Manhattan School of Music
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Tevékenység
KiadókAtlantic Records

Herbie Mann weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbie Mann témájú médiaállományokat.

Herbie Mann (Brooklyn, 1930. április 16. – Pecos, 2003. július 1.) amerikai dzsesszfuvolás. Herbie Mann a világzene egyik korai művelője volt. Pályafutása elején tenorszaxofonon és klarinéton is játszott. Legnépszerűbb kislemeze a „Hi-Jack” volt, amely 1975-ben három hétig volt a volt első Billboardon.

Pályafutása

Herbie Mann zsidó szülők gyermeke, apja orosz, anyja romániai Bukovinából való volt. Ő a már a New York állambeli Brooklynban született. Mindkét szülője táncos-énekes volt, akik később táncoktatók lettek. A Brooklyn állambeli Brighton Beach-ben a Lincoln High School-ba járt. Profi zenészként először a Catskills üdülőhelyen tizenötéves korában lépett fel. Mann 1950-es években comboban játszott − például Phil Woodsszal −, alkalmanként basszusklarinétozott, tenorszaxofonozott is. Egyik korai úttörője volt a dzsessz és a világzene fúziójának. 1959-ben, a külügyminisztériuma által támogatott afrikai turné után felvette a Flautista!-t, az afro-cuban jazz(wd) albumát. 1961-ben turnézott Brazíliában. Visszatérve brazil zenészekkel, köztük Antônio Carlos Jobimmal és Baden Powellel készített felvételeket. Ezek az albumok segítették a bossa nova népszerűsítését az Egyesült Államokban és Európában. 1960-as évek közepén Mann meghívta egy fiatal Chick Coreát a zenekarában játszani. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején duetteket játszott a New York-i The Bottom Line és a Village Gate klubokban, a Vasant Rai sarod-zenésszel.[1] A Mann felvételein szereplő zenészek a soul és a dzsessz legismertebb session-zenészei. Egy 1998-as interjúja szerint Mann legalább 25 olyan albumot készített, amelyek felkerültek a Billboard 200-as poplistájára. Utolsó fellépése 2003. május 3-án volt a New Orleans-i Jazz and Heritage Festivalon.

Mann pályafutása mind útkeresőként, mind a különféle zenei stílusok felkarolásában párhuzamba állítható Miles Davis karrierjével. Mann már Stan Getz előtt is kiállt a brazil zene mellett.
– George Kanzler, kritikus

Albumok

  • 1954: Herbie Mann Plays
  • 1955: The Mann with the Most
  • 1955: East Coast Jazz Series No. 4
  • 1955: With the Sam Most Quintet
  • 1955: Four Flutes, Vol. 2: Flamingo, My Goodness
  • 1956: Herbie Mann in Sweden
  • 1956: Love and the Weather
  • 1956: Herbie Mann with the Wessel Ilcken Trio
  • 1957: Flute Fraternity
  • 1957: Flute Flight
  • 1957: Flute Soufflé
  • 1957: Sultry Serenade
  • 1957: Great Ideas of Western Mann
  • 1957: When Lights Are Low
  • 1957: The Magic Flute of Herbie Mann
  • 1957: Yardbird Suite
  • 1957: Hi-Flutin'
  • 1957: Mann Alone
  • 1957: Herbie Mann Quintet Featuring Jack Sheldon
  • 1957: Flute Fraternity
  • 1958: Just Wailin'
  • 1958: Salute to the Flute
  • 1958: Mann in the Morning
  • 1959: Flautista: Herbie Mann Plays Afro-Cuban Jazz!
  • 1959: African Suite
  • 1960: Californians
  • 1960: Et Tu Flute
  • 1960: Epitome of Jazz
  • 1960: Flute, Brass, Vibes and Percussion
  • 1961: The Family of Mann
  • 1961: The Common Ground
  • 1961: At the Village Gate
  • 1962: Nirvana
  • 1962: Brazil, Bossa Nova and Blues
  • 1962: Brazil Blues
  • 1962: Right Now
  • 1962: St. Thomas
  • 1962: This Is My Beloved
  • 1963: Do the Bossa Nova
  • 1963: Returns to the Village Gate
  • 1963: Live at Newport
  • 1964: Latin Fever
  • 1965: Herbie Mann & João Gilberto with Antônio Carlos Jobim
  • 1965: My Kinda Groove
  • 1965: Latin Mann
  • 1965: Standing Ovation at Newport
  • 1965: The Roar of the Greasepaint, the Smell of the Crowd
  • 1966: Monday Night at the Village Gate
  • 1966: Today!
  • 1966: Our Mann Flute
  • 1966: Herbie Mann's String Band
  • 1967: The Herbie Mann String Album
  • 1967: Afro-Jazziac
  • 1967: New Mann at Newport
  • 1967: Impressions of the Middle East
  • 1967: The Wailing Dervishes
  • 1967: A Mann & A Woman
  • 1967: The Beat Goes On
  • 1967: Glory of Love
  • 1968: The Inspiration I Feel
  • 1968: Windows Opened
  • 1968: Live at the Whisky A Go Go
  • 1968: Concerto Grosso In D Blues
  • 1969: Memphis Underground
  • 1970: Stone Flute
  • 1970: Muscle Shoals Nitty Gritty
  • 1970: The Best of Herbie Mann
  • 1971: Memphis Two-Step
  • 1971: Push Push
  • 1972: Hold On, I'm Coming
  • 1972: Philly Dog
  • 1972: At Newport
  • 1972: Mississippi Gambler
  • 1973: Big Boss Mann
  • 1973: Turtle Bay
  • 1974: London Underground
  • 1974: Reggae
  • 1974: First Light: The Family of Mann
  • 1975: Discothèque
  • 1975: Waterbed
  • 1976: Be-Bop Synthesis
  • 1976: Surprises
  • 1976: Bird in a Silver Cage
  • 1976: Gagaku and Beyond
  • 1977: Fire Island
  • 1978: Brazil: Once Again
  • 1978: Super Mann
  • 1978: Yellow Fever
  • 1979: Sunbelt
  • 1980: All Blues/Forest Rain
  • 1981: Mellow
  • 1983: Astral Island
  • 1985: See Through Spirits
  • 1987: Jasil Brazz
  • 1989: Opalescence
  • 1990: Caminho De Casa
  • 1992: Deep Pocket
  • 1994: Copacabana
  • 1994: The Evolution of Mann – The Herbie Mann Anthology
  • 1995: Peace Pieces
  • 1997: America Brazil
  • 1997: 65th Birthday Celebration: Live at the Blue Note in New York City
  • 2000: Eastern European Roots
  • 2000: African Mann
  • 2004: Beyond Brooklyn

Jegyzetek

  1. A sarod húros hangszer, amely a XIX. században jelent meg Indiában. A klasszikus indiai zene használja.

Források