Hidrogén-karbonátok
 |
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hidrogén-karbonátok (más néven bikarbonátok) HCO−3 iont tartalmazó vegyületek. A szénsav savanyú sói.
Előfordulás
Különböző ásványvizekben megtalálhatók. A víz változó keménységét adják a hidrogén-karbonátok.
Fizikai és kémiai tulajdonságok
Az alkálifém-hidrogén-karbonátok vizes oldata gyengén lúgos kémhatású: HCO3– + H2O <–> H2CO3 + OH– Az alkálifém-hidrogén-karbonátok már kb. 150 °C fölött szabályos karbonátokká alakíthatók: 2NaHCO3 –> Na2CO3 + H2O + CO2 Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok vízoldékonysága nagyobb, mint a szabályos karbonátoké. Szén-dioxid hatására a szabályos karbonátok feloldhatók. A következő folyamat megy végbe a természetben mészkőbarlangok képződésekor is: CaCO3 + H2O + CO2 <–> Ca2+ + 2 HCO3– Az alkáliföldfém-hidrogén-karbonátok termikus stabilitása még az alkálifém-hidrogén-karbonátokénál is kisebb, így vizes oldatból egyszerű forralással kicsaphatók (cseppkőképződés, vízkőképződés): MgCO3 + H2O + CO2 –> Mg2+ + 2 HCO3– A vízben oldódó hidrogén-karbonátok vizes oldatai enyhén lúgosak, pH-értékük pH 8-9.
