Hiperakúzis

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Hiperakúzis
BNO-10H93.2
BNO-9388.42
DiseasesDB29099
A Wikimédia Commons tartalmaz Hiperakúzis témájú médiaállományokat.

A hyperacusis, hiperakúzis vagy túlhallás fokozott hangérzékenység és környezeti zajok alacsony tűrőképessége. A hiperakúzis definíciói jelentősen eltérhetnek; gyakran a kengyel csont, a stapedius izom (vagy kengyelizom) vagy a dobhártya feszítő tensor tympanicus károsodása vagy diszfunkciója körül forognak. Gyakran négy altípusba sorolják: hangosság, fájdalom (más néven noxacusis), bosszúság és félelem. [1] [2] Ez az ember számára egy erősen meggyengítő hallászavar lehet. [3] Számos oka és kockázati tényezője van, amelyek közül a leggyakoribb a hangos zajnak való kitettség.[1] Gyakran egybeesik a fülzúgással.[1] Az irodalomban felvetett mechanizmusok közé tartozik az agy, a belső fül vagy a középfül nem megfelelő működése. [4] [5] [6] [7] [8] [9] A hyperacusis prevalenciájáról keveset tudunk, részben a fogalom definíciójának eltérései miatt. [1] [10] A jelentett prevalencia-becslések széles skálán mozognak, és további kutatásokra van szükség a jó népegészségügyi adatok megszerzéséhez. [11]

Diagnózis

Hangossági diszkomfort szintek (LDL) : halláskárosodás nélküli hiperakúzis betegek csoportadatai. Felső vonal: átlagos hallásküszöb. Alsó hosszú sor: ebbe a csoportba tartozó LDL-ek. Alsó rövid vonal: normál hallású referenciacsoport LDL-értékei. Az ábrán a nagyobb hangerő lefelé helyezkedik el. [12]

Az alapvető diagnosztikai teszt hasonló a normál audiogramhoz . A különbség az, hogy minden egyes vizsgálati frekvenciánál a hallásküszöb mellett a legalacsonyabb kellemetlen hangszintet is megmérik. Ezt a szintet hangossági diszkomfort szintnek (LDL) vagy kellemetlen hangossági szintnek (ULL) nevezik. A hiperakúzisos betegeknél ez a szint gyakran jóval alacsonyabb, mint a normál alanyoknál - általában a hallásspektrum legtöbb részén. [1] [12] Nincs azonban egyetértés abban, hogy mi számít normális LDL-nek. Az LDL és az önbevallással megállapított mindennapi életben előforduló hangokkal szembeni tolerancia közötti kapcsolat nem tisztázott. [13] Az önbeszámolós kérdőíveken kívül az audiológusok számos egyéb technikát alkalmazhatnak a zajérzékenységben szenvedő betegek hallási funkcióinak értékelésére. Ha hangok adásával járó vizsgálatot végeznek (melyek a betegnek kellemetlen érzést vagy fájdalmat okozhatnak) létfontosságú, hogy a vizsgálat előtt tájékoztassák a pácienst a kiadandó hangok hangerejéről és időtartamáról. Óvatosan kell kezdeni, alacsony hangerővel és fokozatosan kell növelni a hangerőt. Az audiológusnak és a páciensnek fel kell készülnie arra, hogy a beteg tüneteitől függően bármikor leállítsa a vizsgálatot. [13]

Lásd még

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hyperacusis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 (2014. december 1.) „A review of hyperacusis and future directions: part I. Definitions and manifestations”. American Journal of Audiology 23 (4), 402–19. o. DOI:10.1044/2014_AJA-14-0010. PMID 25104073.  Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „pmid25104073” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  2. ↑ (2014. december 1.) „A review of hyperacusis and future directions: part II. Measurement, mechanisms, and treatment”. American Journal of Audiology 23 (4), 420–36. o. [2018. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1044/2014_AJA-13-0037. PMID 25478787. 
  3. ↑ (2013. december 1.) „Advances in the neurobiology of hearing disorders: recent developments regarding the basis of tinnitus and hyperacusis”. Progress in Neurobiology 111, 17–33. o. DOI:10.1016/j.pneurobio.2013.08.002. PMID 24012803. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  4. ↑ (2015) „Pump up the volume: could excessive neural gain explain tinnitus and hyperacusis?”. Audiology & Neuro-Otology 20 (4), 273–82. o. DOI:10.1159/000430459. PMID 26139435. 
  5. ↑ (2015. november 1.) „Unmyelinated type II afferent neurons report cochlear damage”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 112 (47), 14723–27. o. DOI:10.1073/pnas.1515228112. PMID 26553995. PMC 4664349. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  6. ↑ Flores (2015. március 2.). „A Non-canonical Pathway from Cochlea to Brain Signals Tissue-damaging Noise”. Current Biology 25 (5), 606–12. o. DOI:10.1016/j.cub.2015.01.009. ISSN 0960-9822. PMID 25639244. PMC 4348215. 
  7. ↑ Noreña (2018). „An Integrative Model Accounting for the Symptom Cluster Triggered After an Acoustic Shock”. Trends in Hearing 22. DOI:10.1177/2331216518801725. PMID 30249168. PMC 6156190. 
  8. ↑ Fournier (2022. szeptember 1.). „Exploring the middle ear function in patients with a cluster of symptoms including tinnitus, hyperacusis, ear fullness and/or pain”. Hearing Research 422, 108519. o. DOI:10.1016/j.heares.2022.108519. ISSN 1878-5891. PMID 35644108. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  9. ↑ Fournier (2022. július 1.). „Contraction of the stapedius and tensor tympani muscles explored by tympanometry and pressure measurement in the external auditory canal”. Hearing Research 420, 108509. o. DOI:10.1016/j.heares.2022.108509. ISSN 1878-5891. PMID 35568596. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  10. ↑ (2016. június 1.) „Prevalence of tinnitus and hyperacusis in children and adolescents: a systematic review”. BMJ Open 6 (6), e010596. o. DOI:10.1136/bmjopen-2015-010596. PMID 27259524. PMC 4893873. 
  11. ↑ Musumano (2023. október 21.). „Hyperacusis: Focus on Gender Differences: A Systematic Review”. Life 13 (10), 2092. o. DOI:10.3390/life13102092. ISSN 2075-1729. PMID 37895473. PMC 10608418. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) 
  12. ↑ 12,0 12,1 (2015) „Audiometric characteristics of hyperacusis patients”. Frontiers in Neurology 6, 105. o. DOI:10.3389/fneur.2015.00105. PMID 26029161. PMC 4432660. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) Sheldrake J, Diehl PU, Schaette R (2015). "Audiometric characteristics of hyperacusis patients". Frontiers in Neurology. 6: 105. doi:10.3389/fneur.2015.00105. PMC 4432660. PMID 26029161. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „pmid26029161” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  13. ↑ 13,0 13,1 Jahn (2022. július 1.). „Clinical and investigational tools for monitoring noise-induced hyperacusis”. The Journal of the Acoustical Society of America 152 (1), 553–566. o. DOI:10.1121/10.0012684. ISSN 0001-4966. PMID 35931527. PMC 9448410. Jahn, Kelly N. (July 2022). "Clinical and investigational tools for monitoring noise-induced hyperacusis". The Journal of the Acoustical Society of America. 152 (1): 553–566. Bibcode:2022ASAJ..152..553J. doi:10.1121/10.0012684. ISSN 0001-4966. PMC 9448410. PMID 35931527. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „Jahn-2022” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Hiperakúzis&oldid=123750”