Hirt Géza

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Hirt Géza
Született1895. július 27.[1]
Paks
Elhunyt1957. június 20. (61 évesen)[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaállatorvos, egyetemi tanár, kórboncnok, hisztológus
IskoláiMagyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1920)
SírhelyeÚj köztemető

Hirt Géza (Paks, 1895. július 27.Budapest, 1957. június 20.) állatorvos, egyetemi magántanár, kórtani, kórszövettani kutató. Jelentősek a sertések Aujeszky-betegségére és a sertés-dizentériára vonatkozó kutatásai. Tevékenyen részt vett az állatorvos-továbbképzésben és az állategészségügyi felvilágosításban. Működése alatt a vidéki állategészségügyi intézetek hálózata kiszélesedett, s a kutatás, ellátás színvonala emelkedett. Eredményeit magyar és idegen nyelvű szaklapokban közölte.

Élete

Apja Hirt Antal hajógyári számtiszt, édesanyja Kass Mária. Orsován kezdte iskoláit, majd Budapesten, a III. kerületi, Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban szerezte meg a gimnáziumi érettségit 1913-ban. 1914 őszén beiratkozott a Magyar királyi Állatorvosi Főiskolára. A közbejött világháború miatt (katona volt 1915–1918 között) az Állatorvosi Főiskolán 1920-ban nyerte el az állatorvosi oklevelét. Az Állatorvosi Főiskola Kórbonctani Tanszékén 1920-tól gyakornokoskodott, Jármai Károly professzor irányítása mellett kórbonctani gyakorlatokat vezetett. 1922-ben doktori fokozatot szerzett, s letette az állatorvosi tiszti vizsgát. Ezután a tanszéken megbízott tanársegédként dolgozott. 1923-ban került a Phylaxia Szérumtermelő Intézethez, ahol annak különböző osztályain dolgozott 27 évet megszakítás nélkül. A Kórbonctani-kórszövettani Diagnosztikai Osztályának osztályvezető főállatorvosa volt 1927–1946 között. 1950. március 1-től kinevezték az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) Állat-egészségügyi Osztályának igazgatójává. (Az intézmény eredeti nevét, az Országos Állat-egészségügyi Intézet elnevezést 1951-ben kapta vissza.) Az intézet élén állt 1956. június 30-ig. Működése alatt épült ki a kaposvári (1951), a békéscsabai (1953) és a miskolci (1955) állategészségügyi intézet, s bővítették az Országos Állategészségügyi Intézetet is. (Az intézet vizsgálati tevékenysége ezután kiterjedt a hal- és méhbetegségekre, s részben a baromfibetegségekre is, melyek külön osztályokat kaptak, illetőleg az intézet épületállománya is bővült.) A kórszövettani vizsgálati módszerek tárgykörében 1946-ban egyetemi magántanárrá habilitálták, s a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvostudományi Kara magántanára volt 1946–1950-ig. Addigi munkássága miatt az állatorvos-tudományok kandidátusává avatták (egyszerűsített eljárással) 1952. október 18-án. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya állatorvostudományi bizottságának, az Országos Állategészségügyi Tanácsnak, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézete tudományos tanácsának tagja volt. Vezetőségi tagja volt az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet patológus szakcsoportjának. Az Acta Veterinaria és a Magyar Állatorvosok Lapja című lapok szerkesztőbizottságának tagja volt. Az 1956-os év közepén áthelyezték a Kőbányai Állategészségügyi Hivatalba, s alig egy évre rá, váratlan gyorsasággal elhunyt. Temetése 1957. június 25-én volt a X. kerületi Új köztemetőben.[2]

Jelentősége

A sertések fertőző betegségeivel (Aujeszky-féle betegség, a fertőző gyomor- és bélgyulladás, valamint a paratífusz) foglalkozott. Kórszövettani kutatások alapján az elsők között sikerült feltárnia az Aujeszky-féle betegség terjedését és pontos lefolyását, s ezzel sikeresen lehetett felvenni a harcot a betegség ellen az országos védekezésben. Számos vidéki állategészségügyi intézet szervezésében vett részt. További kutatási területei: baromfi-, juh- és lóbetegségek szövettani elváltozásainak vizsgálata; szövettani elváltozások vizsgálata a juh- és a sertés idegrendszerében; juhok, lovak és sertések immunbetegségei; fiatal baromfik pneumokimózisa és lovak leptospirózisa.

Művei

Közel ötven cikke és tanulmánya jelent meg különböző szaklapokban.

  • A malleines ophthalmo- és intrapalpebralis reakciók alkalmával lezajló kórszövettani elváltozásokról. Állatorvos-doktori értekezések is. Kivonat: Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1923
  • Hyostrongylus rubidus – Hassal és Stiles – mint a sertések gócos gyomorgyulladásának előidézője. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1927
  • A sertésorbánc bacillusok virulentiája. Köves Jánossal. Állatorvosi Lapok, 1927
  • A cavernoma átmeneti alakjához hasonló elváltozás madár májában. Állatorvosi Lapok, 1927
  • Tüdőanthrax szopós malacban. Állatorvosi Lapok, 1929
  • Bacillus suipestifer okozta endocarditis verrucosa. Sever Józseffel. Állatorvosi Lapok, 1930
  • A lépinfarktusok kórjelző értéke sertéspestisnél. Állatorvosi Lapok, 1932
  • Adatok a sertéspestisvírus típusának egységességéhez. Állatorvosi Lapok, 1933
  • Foszformérgezés sertéseknél. Állatorvosi Lapok, 1933.
  • Az Aujeszky-betegség, mint kiterjedt járvány sertések közt. 1–2. Köves Jánossal. 8 táblával és 25 ábrával. Állatorvosi Lapok, 1934 és külön: Bp., 1934
  • Adatok a szopós malacok Aujeszky-féle betegségéhez. Állatorvosi Lapok, 1935
  • Szöveti elváltozások a kifejlett sertés, a szopós malac és a juh középponti idegrendszerében Aujeszky-féle betegség esetén. 1 táblával. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1936
  • Lymphás leukaemia sertésben. Állatorvosi Lapok, 1936
  • A malacok himlőszerű bőrkiütésével egyidejűleg észlelhető gyomorelváltozásról. 1 táblával. Állatorvosi Lapok, 1937
  • Az Aujeszky-féle betegség vírusát közömbösítő virulicid savókról. Állatorvosi Lapok, 1937
  • A sertéspestis és az Aujeszky-féle betegség ragályanyagának röntgenellenállósága. 1 táblával. Állatorvosi Lapok, 1939
  • Sertésvírussal hyperimmunizált sertések lép-, máj- és nyirokcsomójában található szöveti elváltozások, különös tekintettel a reticuloendothel sejtekre. Állatorvosi Lapok, 1939
  • Kórbonctani elváltozások a Voldagsen-típusú sertésparatyphus esetén. 1 műmelléklettel. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1940
  • Milyen kórbonctani elváltozásokat találtam baromfipestis esetén? Állatorvosi Lapok, 1942
  • A sertések vérömléses, álhártyás bélgyulladása. Hegyeli Zoltánnal. Állatorvosi Lapok, 1942
  • Fertőzési és immunizálási kísérletek az Aujeszky-féle betegség ragályanyagával. Állatorvosi Lapok, 1942
  • Az Aujeszky-féle betegségnél a fertőzés helyétől függ a középponti idegrendszer vírustartalma. Állatorvosi Lapok, 1942
  • Penészgomba okozta tömeges megbetegedés fiatal libák és pulykák között. A pneumomykosis. Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1944
  • Kórszövettani vizsgálatok jelentősége. Magántanári próbaelőadás.(Magyar Állatorvosok Lapja, 1946
  • A sertések fertőző gyomor- és bélgyulladásának kórjelzése és kórszövettana. Magyar Állatorvosok Lapja, 1950
  • Egységes-e immunbiológiai szempontból a sertéspestis vírusa? Többekkel. Magyar Állatorvosok Lapja, 1950
  • Adatok a sertés fertőző gyomor- és bélgyulladásának oktanához. Csontos Józseffel. Magyar Állatorvosok Lapja, 1951
  • Diagnose et histopathologie de la gastro-entérite infectieuse des porcs. Acta Veterinaria, 1951
  • Vizsgálatok a sertés fertőző gyomor- és bélgyulladásának gyógyítására. Csontos Józseffel, Héjj Lászlóval. Magyar Állatorvosok Lapja, 1953
  • Pathologische Veränderungen im Ovarium und Uterus in der Hipophyse und Nebenniere unfruchtbarer Binder. Széky Antallal. Acta Veterinaria, 1954
  • A sertések ún. gyomorbél-oedemájának vagy vibrio-dysenteriájának előfordulása hazánkban. Erdős Jánossal, Szabó Istvánnal. Magyar Állatorvosok Lapja, 1955
  • A megszokottól eltérő jellegű baromfipestis-járványok. Hodosy Józseffel, Sályi Gyulával. Magyar Állatorvosok Lapja, 1955
  • Listeriák okozta agyvelőgyulladás juhokban. Sályi Gyulával. Magyar Állatorvosok Lapja, 1956
  • A lovak leptospirosisa hazánkban. Kasza Lajossal, Kemenes Ferenccel. Magyar Állatorvosok Lapja, 1957
  • Adatok a hazai ló-leptospirosis gyógykezeléséhez. Többekkel. Magyar Állatorvosok Lapja, 1957

Jegyzetek

Források