Hoff Miklós

Hoff Miklós
Született	Magyaróvár
Elhunyt	Stanford
Állampolgársága	amerikai magyar
Foglalkozása	mérnök fedélzeti mérnök repülőmérnök
Iskolái	Zürichi Műegyetem (–1929) Stanford Egyetem (–1940)
Kitüntetései	ASME Medal (1974)
Sablon Wikidata Segítség

Hoff Miklós (Nicholas Hoff ) (Magyaróvár, 1906. január 3. – Stanford, Kalifornia, 1997. augusztus 4.) magyar gépészmérnök, fizikus, repülőgép-tervező, egyetemi tanár.

Életpálya

Apja Hoff Mór orvos, fogorvos, aki a korabeli Magyaróvár legmodernebb fogorvosi rendelőjét mondhatta magáénak. Édesanyja Meller Lenke. 1914-ben költöztek Budapestre, ahol a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, angol és német nyelvleckéket hallgatott. Iskolatársai voltak, többek között: Doráti Antal, Teller Ede, Kármán Tódor, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János. Gépészmérnöki diplomáját a zürichi egyetemen szerezte. 1929-1937 között a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek repülőgép- és motorgyárában dolgozott. A konstrukciós osztályon felelős volt a statikai számításokért. Tevékenyen részt vett a WM–15 (futárgép),- WM–16 Budapest (felderítőgép),- WM–20 (kétfedelű gyakorlógép) és WM–21 Sólyom (közel-felderítőgép) típusok tervezésében. Halász Andor betegeskedésének idején az osztály vezetője volt. 1938-ban meghívták Amerikába, hogy kísérleteket végezzen. A második világháború kitörése miatt nem tért haza. 1939-ben a kaliforniai Stanford Egyetemen folytatta tanulmányait, a szerkezeti stabilitás témakörében. 1940-1957 között Brooklynban a Politechnikai Intézet tanára, majd professzora. 1942-ben doktorált. A Szputnyik–1 fellövésével keltette sokk hatására 1957 végén létrehozták a Stanford Egyetem Aeronautikai és Asztronautikai Intézetét. Kármán Tódor javaslatára kinevezték az intézet igazgatójának. 1962-től az intézet tanszékként működött tovább.

Kutatómunkája

Repülőgépek szerkezeti elemeinek mechanikai szilárdságával, hajlításokkal, feszültségekkel, rezgésekkel szemben bekövetkező változásokkal foglalkozott. Kutatásai ezen a területen a világon egyedülálló eredményeket hoztak. Munkássága során érdemeket szerzett a nagy sebességű repülőgépek számára készült alumínium szerkezetek fejlesztésében. A tervei alapján gyártott úgynevezett vékony-falú szerkezetet több katonai és polgári repülőgép építésénél alkalmazták, de felhasználták a Tengeri-farkas atom-tengeralattjáró, és az Apollo űrhajó készítésekor is. Szakterületének világhírű tudósa lett, szakértőként vették igénybe katonai és ehhez kapcsolódó iparágak tudományos testületeiben.

Írásai

• Számos szakkönyv és tanulmány szerzője, a tudományág nemzetközileg elismert szakembere.
• Szerkezet- és szilárdságtani kutatásairól írt tanulmányait kiküldte Amerikába.
• 1956-ban foglalta össze ismereteit a Szerkezetek elemzése (The Analysys of Structures) című művében, melyet ma is tankönyvként használnak az amerikai egyetemeken.

Tagságai

• Nemzeti Tudományos Akadémia (Amerika)
• 1986-tól a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja
• Amerikai Légierő Vezérkara Tudományos Tanácsadó Testülete
• NATO Aeronautikai Kutatási- Fejlesztési Tanácsadó Bizottsága
• Tudományos tanácsadója a NACA-nak (NATO elődje)

Szakmai sikerek

• A Technion tiszteletbeli doktora.
• 1971-ben az Amerikai Aeronautikai és Asztronautikai Intézet Pendray-díj
• 1972-ben az Amerikai Mérnöktársaság Kármán-érme
• New York Tudományos Akadémia Laskowitz Érem
• 1983-ban Guggenheim érem

Források

• (1971) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1971. XXIV. évfolyam 3. szám. 

További információk

• Hoff Miklós. kfki.hu. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
• Hoff Miklós. kkmk.hu. (Hozzáférés: 2012. november 18.)