Horace Heidt

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Horace Heidt
1937
1937
Életrajzi adatok
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Alameda
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Del Mar
SírhelyForest Lawn Memorial Park
GyermekeiPatricia Heidt Ritchie
Sadra Janet Yeaton Heidt
SzüleiJohn William Heidt
Mary Elizabeth Murray Heidt
Iskolái
Pályafutás
Hangszerzongora
Díjakcsillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán
Tevékenység
KiadókBrunswick Records
A Wikimédia Commons tartalmaz Horace Heidt témájú médiaállományokat.

Horace Heidt, (Alameda, 1901. május 21. – Del Mar, 1986. december 1.) amerikai zongorista, big band karmester, radiós és televíziós személyiség. Az 1930-as, -40-es években az Amerikai Egyesült Államok egyik legsikeresebb tánczenekarát vezette.

Pályafutása

Horace Heidt a Berkeley Egyetemen tanult. Profi futballista szeretett volna lenni, de megsérült a háta. 1923-ban tánczenekart alapított, amely az 1920-as években vaudeville-ekkel turnézott Amerikában és Európában is. A zenekar feloszlása után 1932-ben új zenekart alapított „Horace Heidt and his Brigadiers” néven, amelynek saját rádióműsora is volt a chicagói Drake Theater in Chicagoban 1936-ban. A zenekar véletlenszerű kiválsztással készpénzt osztott a közönségnek, ami rendkívül népszerűvé tette őket. A „Pot o’ Gold” című programjukból filmet készítettek Heidttel 1941-ben. A „Pot o' Gold” című filmet George Marshall rendezte, James Stewart és Paulette Goddard voltak a főszereplői. A swing sikere Heidtet is lenyűgözte, és megpróbálta növelni a „Horace Heidt and his Musical Knights” nevű zenekarának színvonalát oly módon, hogy olyan zenészeket szerződtetett, mint Bobby Hackett, Irving Fazola, Frank De Vol és Jess Stacy (és a feloszlott Glenn Miller Orchestrából). A zenekar a hangszerelője Bill Finegan és Tex Beneke volt. Heidt nőket is bevett zenekarába. Az énekesek között szerepelt: a The King Sisters, Larry Cotton, a Donna és a Don Juans (Donna Wood énekesnő). Az 1930-as évek végén és a negyvenes évek elején nagy népszerűségnek örvendett a zenekar. 1937-ben a „Gone with the Wind”, valamint a Ti-Pi-Tin-nel 1938-ban megjelent dal az első számú slágerük volt, 1939-ben pedig a „The Man with the Mandolin” volt a topon. 1941-ben hat slágerük volt a Top 10-ben, a következő évben újabb top 10-es slágerük volt. Az 1947-es „Don't Fence Me In” a 7. helyet érte el. 1945-ben egy heces vita miatt nyugdíjba vonult, és ingatlanbefektetéseinek szentelte magát, amivel a kor egyik leggazdagabb zenekarvezetője lett. 1947-ben visszatért és és rádiós tehetségkutatókban vezette a zenekart. 1950-től a televízióban is szerepelt, 1955-ben a „The Swift Show Wagon” című műsorban. Nem sokkal később visszavonult. Fia, Horace Heidt Jr. szintén zenekarvezető lett.

Lemezválogatás

  • 1937: Gone with the Wind
  • 1937: Once in a While
  • 1937: Hot Lips
  • 1938: Ti–Pi–Tin
  • 1938: This Can't Be Love
  • 1938: Heigh-Ho
  • 1939: Tomorrow Night
  • 1940: When You Wish upon a Star
  • 1940: The Stars and Stripes Forever
  • 1941: I Don't Want to Set the World on Fire
  • 1941: Mamma
  • 1942: Deep in the Heart of Texas
  • 1943: That Old Black Magic
  • 1945: Don't Fence Me In

Díjak

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Horace_Heidt&oldid=28090”