Horlay Béla

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Horlay Béla
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • orvos
  • pulmonológus
  • belgyógyász
IskoláiFerenc József Tudományegyetem (–1938)
SírhelyeFarkasréti temető (E-2228. fülke)[1][2]

Horlay Béla, születési nevén Hoffmann Béla (Arad, 1914. március 9.Budapest, 1978. június 12.[3]) belgyógyász, tüdőgyógyász.

Életpályája

Horlay (Hoffmann) Ferenc Béla (1879–1961)[4] cs. és kir. főhadnagy és Frick Emília Mária (1893–1985) fiaként született.[5] 1938-ban szerezte meg orvosi oklevelét a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Egyetemi hallgatóként Szent-Györgyi Albert intézetében dolgozott. 1938–1941 között a szegedi egyetem belgyógyászati klinikájának tanársegéde volt.[6] 1941–1945 között katonaorvosként honvédkórházak belosztályát vezette. 1946–1947-ben a Tüdőgyógyászati Klinika gyakornoka, 1947-től 1952-ig adjunktusa volt.[6] 1952 és 1978 között a Fővárosi János Kórház Bronchológiai Tüdőosztályának főorvosa, 1971–1978 között főigazgató-helyettese volt.[6] 1978-ban nyugalomba vonult. A hörgők műszeres vizsgálatát rutinvizsgálattá fejlesztette, és ezzel országunkban a bronchológiát magas szinten a mindennapos gyakorlatba bevezette. A Farkasréti temetőben nyugszik.[3]

Művei

  • Az Aldrich–Mc Clure-próba tüdőgümőkórnál. (Orvosok Lapja, 1947, 47.)
  • A bronchoscopia szerepe a tüdőmegbetegedések kórisméjében és gyógykezelésében. (Budapest, 1950)
  • A tüdőgümőkóros betegek hörgőszűkületeiről. Miskovits Gusztávval, Gregersen Magdával. (Orvosi Hetilap, 1952, 30.)
  • Az antituberculotikumok szerepe a tracheobronchialis gümőkór gyógykezelésében. Ferenczy Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1952, 34.)
  • Bronchus aspiratióval megoldott, tüdővérzéshez társuló lebenylégtelenség. Vargha Gézával, Hutás Imrével. (Orvosi Hetilap, 1952, 41.)
  • A bronchiektáziákról. (Orvosi Hetilap, 1953, 3.)
  • A hörgőrákról (különös tekintettel a bronchoszkópos kórismére). Mécs Jánossal. (Orvosi Hetilap, 1953, 6.)
  • A hörgőrendszer bénulásáról. Simon Emillel, Steiner Károllyal. (Orvosi Hetilap, 1955, 37.)
  • A bronchologiai gyakorlat néhány időszerű kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1957, 5 6.)
  • A hörgőrákról (onkológiai továbbképző jegyzet, 2. Budapest, 1957)

Díjai, elismerései

  • Kiváló munkáért (1948)

Származása

Horlay Béla családfája
Horlay Béla
(szül. Hoffmann Béla)
(Arad, 1914. márc. 9.–
Budapest, 1978. jún. 12.)
belgyógyász, tüdőgyógyász
Apja:
Horlay Ferenc Béla
(1936-ig Hoffmann Ferenc Béla)
(Pécs, 1879. jan. 13.[7]
Budapest, 1961. aug. 24.)
cs. és kir. főhadnagy
Apai nagyapja:
Hoffmann Mór
(–)
számvívő őrmester
Apai nagyapai dédapja:

n. a.

Apai nagyapai dédanyja:

n. a.

Apai nagyanyja:
Becker Karolin
(1851–
Pécs, 1908. dec. 24.)[8]
Apai nagyanyai dédapja:
Becker Ármin
(Bonyhád, 1821–
Pécs, 1894. jan. 20.)
szobafestő
Apai nagyanyai dédanyja:
Rothmüller Teréz
(Bonyhád, 1825–
Budapest, 1899. okt. 21.)[9]
Anyja:
Frick Emília Mária
(Arad, 1893. dec. 22.–
Budapest, 1985. jan. 27.)
Anyai nagyapja:
Frick József
(Arad, 1866. okt. 26.–
Budapest, 1962. okt. 4.)[10]
építész
Anyai nagyapai dédapja:
Frick Antal
(Csehország, 1838–
Arad, 1911. máj. 25.)[11]
építész
Anyai nagyapai dédanyja:
Blaha Antónia
(1842–
Arad, 1932. márc. 21.)
Anyai nagyanyja:
Müller Mária
(Arad, 1869. márc. 23.–
Budapest, 1953. ápr. 14.)
Anyai nagyanyai dédapja:
Müller József
ruhafestő, gyáros
(1830–
Arad, 1916. márc. 22.)
Anyai nagyanyai dédanyja:
Kriegléder Katalin

Jegyzetek

Források

További információk