Horvátország turizmusa

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Dubrovnik
Klissza látképe

Ez a szócikk Horvátország turizmusát tárgyalja, azon belül az ország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait. Horvátországban a turizmus a gazdaság vezető ágazata. Az ország tengerparti sávjában rekordmértékű a turistaforgalom.

Története

Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. Ez a háborús konfliktus nyomán súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú tengerpart lassan visszanyerte vonzerejét.

Turisztikai régiók

Az ország idegenforgalmi területei a következők:[1]

  • Belső-Horvátország
    • Zágráb és vidéke (Zágrábi-medence)
    • Horvát-Középhegység és Muraköz
    • Szlavónia és Drávaszög
  • Adriai Horvátország
    • Isztria és a Kvarner-öböl
    • Gorski Kotar és Lika hegyvidékei
    • Dalmácia
      • Zadari régió
      • Šibeniki régió
      • Spliti régió
      • Dubrovniki régió

Az ország legnépszerűbb turisztikai régiója Dalmácia. Horvátország legfejlettebb turisztikai régiója Isztria, az Adriai-tenger legnagyobb félszigete. A félsziget partjának hossza 445 km. Legfontosabb turistacentrumai a nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötője van.

Turisztikai látnivalók

Split látképe
A Jelačić tér Zágrábban
A nagytábori vár
A pulai amfiteátrum
Učka-hegység, Isztriai-félsziget
A 9. századi Szent Donát-templom Zárában

Világörökségi helyszínek

Régió szerint

Belső-Horvátország

Zágráb és vidéke

Horvát-Középhegység (Zagorje)

  • Varasd vára, a város környéke: vinicai arborétum, Vindija-ősemberbarlang (Spilja Vindija)
  • Trakostyán vára
  • Nagytábor – Corvin János vára
  • Korpona: a közeli barlang neandervölgyi-leleteinek kiállítása
  • Máriabeszterce (Marija Bistrica) – Horvátország leghíresebb zarándokhelye, monumentális kálvária

Szlavónia

  • Eszék
  • Diakovár
  • Erdőd: kastélyában látható a világ legnagyobb boroshordója (75 000 liter)
  • Vukovár – a barokk kisváros még mindig romos a délszláv háború pusztítása miatt (1991), a népirtás áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta
  • Pozsega havasa (Papuk)

Drávaszög

  • Kopácsi-rét (Kopački rit) – Európa egyik legjelentősebb vizes élőhelye

Adriai Horvátország

Isztria

Kvarner-öböl

Gorski kotar hegyvidék

Lika hegyvidék

Dalmácia

Természeti öröksége (természetjárás, ökoturizmus, aktív turizmus)

Krka Nemzeti Park
Plitvicei-tavak, a világörökség része

Természetvédelmi területekben igen gazdag ország: nyolc nemzeti parkja, tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.

  • Brioni Nemzeti Park (Nacionalni Park Brijuni) vagy Brioni-szigetek: Területe 36 km², tenger veszi körül. Pulától nem messze fekvő, 2 nagyobb és 12 kisebb szigetből álló szigetcsoport. Ritka növény- és állatfajokban gazdag. A parkban van egy állatkert is, ahol más égövből származó állatok élnek. Értékes ókori, római kori és bizánci műemlékek találhatók itt. A két világháború között az előkelők nyaralóhelye volt, ma is a világ államférfiainak kedvenc nyaralóhelye. Rendkívüli szépsége miatt jövőjét is az idegenforgalomra alapozzák. [1]
  • Kornati Nemzeti Park (Nacionalni Park Kornati) vagy Kornati-szigetek: A Földközi-tenger legtagoltabb szigetcsoportja. Területe kb. 220 négyzetkilométer, és 89 szigetet foglal magába. 100 m magasságot is elérő sziklacsúcsok, tagolt part, habarcs nélküli kőfalak, gazdag élővilág jellemzi. A vitorlázást kedvelőknek 2 kikötőt építettek (Žut és Piskera.) [2]
  • Krka Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Krka: Területe 111 km². Az ország legszebb karsztvidéki folyója. Hosszának kétharmad részében kanyonon keresztül folyik, majd a tenger felé érve vízesések és zuhatagok sokasága alkotja. A legszebbek egyikén, a Roski slap és a Skradinski buk között, a Visovac szigeten található egy ferences rendi kolostor igen értékes könyvtárral. A park területén fekszik a festői szépségű, antik városka, Skradin. [3]
  • Mljet-szigeti Nemzeti Park (Nacionalni Park Krka) vagy Mljet-sziget: Dubrovniktól délnyugatra fekvő kis sziget. Területe: 31 km². A nyugati részét a part különleges tagoltsága miatt nyilvánították nemzeti parkká. A szigeten lévő Kis- és Nagy-tavat egymással és a tengerrel is alig észrevehető szoros köti össze. Buja növényzet, erdők, gazdag állatvilág található a szigeten. Értékes kulturális öröksége egy XII. századi bencés kolostor a sziget Veliko Jezero nevű tavának kis szigetén (szállodává alakították). [4]
  • Paklenica Nemzeti Park (Nacionalni Park Paklenica): A legnagyobb horvát hegység a Velebit tenger felé eső, déli lankáinak része. Területe: 36 km². A 400 m-t is elérő szorosok a hihetetlenül erős eróziók eredményeként keletkeztek. Csak itt található meg a fekete fenyő. Sűrű erdők, ritka növényfajták, csak itt előforduló rovarok, hüllők, nagyszámú madárfaj (saskeselyű) él a park területén. Az Anicka kuk, a szoros 400 m magas sziklája a horvátországi hegymászók legkedveltebb úticélja. [5]
  • Plitvicei-tavak Nemzeti Park (Nacionalni Park Plitvička jezera): A UNESCO világörökség része, Karlovactól 75 km-re. A Mala Kapela és a Plješivica hegyvonulatainak találkozásánál több folyócska fut össze, melyek északról déli irányba robogva egységes tórendszert hoztak létre. A Nemzeti Park 16 nagyobb és 2 kisebb lépcsőzetesen elhelyezkedő tavát 92 vízesés köti össze. A tavak felszíne összesen 2 km². Területe eléri a 200 km²-t (20 000 ha), melyből több mint 15 000 ha erdős terület. [6]
  • Risnjak Nemzeti Park (Nacionalni Park Risnjak) vagy Risnjak hegymasszívum: A Gorski kotarban fekvő hegység (1528 m) Fiumétől északra. Védettségének fő oka a növényvilág. Nevét a hiúzról kapta, mely még ma is él ezen a vidéken. [7]
  • Észak-Velebit Nemzeti Park (Nacionalni Park Sjeverni Velebit) vagy Észak-Velebit hegyvonulat: A Velebit legértékesebb, leglátványosabb része. [8]

Üdülőturizmus, aktív turizmus

Dalmáciai sziklasziget (Brela, "Punta Rata")
Makarska tengerpartja
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gyógyturizmus

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális események

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turisztikai szempontból jelentős termékek

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Turisztikai információk, szolgáltatások

Szállás

A legtöbb ember, aki Horvátországba utazik, önellátás mellé keresi a legjobb szállás lehetőségeket. Számos utazási irodában találhatsz a horvát tengerpart vonalán bárhova szállás ajánlatokat. Az apartmanok és különböző hotel típusok Horvátországban széles skálán mozognak az önellátástól az all inclusive ellátásig.

Egyéb hasznos információk

Horvátország hivatalos képviseletei

Magyar Nagykövetség

Horvátországban Zágráb, Pantovcak 255-257. Tel.: 00 385 1 4890900

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Magyarországi Képviselet 1054 Budapest, Akadémia u.1. Tel.: 06 1 267 5588

Oltások

Javasolt oltások Horvátországba utazóknak:

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Croaticum Online > Kroatienführer > Regionen. [2007. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 3.)

Források

Külső hivatkozások

Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Horvátország_turizmusa&oldid=452966”