I. Brúnó kölni érsek
| I. Brúnó kölni érsek | |
 | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Szászország |
| Elhunyt | 965. október 11. (39-40 évesen)[1] Reims |
| Állampolgársága | német |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Ringelheimi Matilda I. Henrik német király |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | |
| Sírhelye | St. Pantaleon's Church |
| Kölni érsek | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Szerzetesrend | Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p611 |
| Szentelők | Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p1598 |
| Hivatal | Kölni érsek |
| Hivatali idő | 953–965 |
| Elődje | Wichfrid |
| Utódja | Folkmar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Brúnó kölni érsek témájú médiaállományokat. | |
I. (Szent) Brúnó (925 májusa[2] – Reims,[2] 965. október 11.[2]) kölni érsek 953-tól haláláig. Brúnó I. Henrik német király és Szent Matilda fiaként született. Az utrechti püspöki iskolában végezte a tanulmányait. Miután testvére, I. Ottó 936-ban német király lett, Brúnót Lorsch és Corveyi apátság apátjává tette, 940-ben pedig birodalmi kancellárá nevezte ki.[2] Brúnó igyekezett emelni a kancellária színvonalát, és foglalkozott a fiatal klerikusok oktatásával. Miután Ottó második házassága megosztotta az uralkodócsaládot, Brúnó a viszály elsimításán munkálkodott. 953-ban lett Köln érseke, és 12 éves kormányzása alatt a papság és a nép erkölcsi emelésén dolgozott. Köztudott volt, hogy a magas méltóságban is aszkéta életmódot élt. 40 éves korában hunyt el 965-ben. Tisztelete hamar elterjedt a nép körében, de Róma hivatalosan csak 1970-ben kanonizálta. Ünnepe halála napja, október 11.[2]
Jegyzetek
Források
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
