II. Alarik nyugati gót király
| II. Alarik | |
 | |
| Nyugati gót király | |
| Uralkodási ideje | |
| 484. december 28.[1] – 507 nyara | |
| Elődje | Eurich |
| Utódja | Gesalech |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Balthingok |
| Született | 458 Vizigót Királyság |
| Elhunyt | 507 nyár vége (49 évesen) Vouillé |
| Édesapja | Eurich |
| Édesanyja | Ragnachild[2] |
| Házastársa | Theodegotho |
| Gyermekei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Alarik témájú médiaállományokat. | |
II. Alarik vagy Alaricus (458[3] – 507 nyár vége[3]), 484-től a nyugati gótok királya. Édesapja Eurich király. Hatalma az Ibériai-félsziget és a mai Dél-Franciaország nagy részére terjedt ki.[1] Bár édesapjához hasonlóan ariánus keresztény volt,[1] de megfékezte a katolikusok üldözését,[1] és 506-ban engedélyezte az agdei katolikus zsinatot.[1]
Élete
Alarik Eurich fiaként született. Galliában és Hispaniában folytatott hadjáratokat, melynek során országának, a tolosai gót királyságnak területét a helyi latin, szvéb, és latinizált őslakosság rovására növelte.[4] Ám gyengeségét mutatja, hogy a frankok elől menekülő Syagriust kiszolgáltatta Klodvignak.[5] Alarik folytatta apja munkásságát, aki a legkorábbi germán törvénykönyv, a Codec Euricianus megfogalmazója volt.[6] A jogtörténelem dicsérettel emlékezik meg a gót királyról, aki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, törvénykönyvet szerkesztette számukra:[7] Alarik felállított egy bizottságot, amely kivonatot készített a római törvényekből és császári rendeletekből.[1] Ez főképp a rómaiak és germánok közötti viszonyt kívánta rögzíteni: 506-ban[1] látott napvilágot a Lex Romana Visigothorum, más néven a Breviarium Alaricianum (A nyugati gótok római törvényei).[1][6] A törvénykönyv Dél-Franciaországban sokáig hatályban maradt.[7] II. Alarik ezen kívül fegyveres támogatást nyújtott a keleti gótoknak, valamint a burgundoknak, és tovább növelte hispániai birtokait.[6] 502-ben visszaverte a frank támadásokat.[6] Ám I. Klodvig frank király a vizigótok arianizmusát ürügyül felhasználva háborút robbantott ki.[1] 507-ben a gótokra vereséget szenvedtek a vouilléi csatában[1] (Campus Vogladensisnél).[6] A menekülő Alarikot állítólag maga Klodvig érte utol és ölte meg.[1] Halálával a frankok bekebelezték a nyugati gót birodalom galliai részeit (Septimania kivételével).[6] A trónon idősebb (de törvénytelen) fia, Gesalech követte.
Családja
Felesége Theudigotha, a keleti gót király, Nagy Theuderik leánya volt.[6] Fiuk, Amalarich 511 és 531 között uralkodott.
Jegyzetek
- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 27. oldal
- ↑ Alarich II. König der Westgoten (484-507) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. [2006. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
- ↑ 3,0 3,1 Toulouse, kings, dukes & counts. Euric 466-484, Alaric II 484-507, Gesalic 507-511, Amalric 507-531 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
- ↑ Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 17–18. oldal
- ↑ Váczy Péter: A középkor története (a sorozat 2-ik kötete), A Magyar Szemle Társaság kiadása, Révai Testvérek Irodalmi Rt., Budapest, 1936, ISBN 963-7965-14-9, 181. oldal
- ↑ 6,0 6,1 6,2 6,3 6,4 6,5 6,6 Európa uralkodói, 18. oldal
- ↑ 7,0 7,1 Alarich. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
| Előző uralkodó: Eurich |
Következő uralkodó: Gesalech |
_01.jpg){kind=small}
