III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem
III. Rosztyiszlav | |
![]() | |
Kijev nagyfejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1239 ? – 1239 ? | |
Elődje | II. Mihály |
Utódja | Dániel |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
Született | 1219 |
Elhunyt | 1263 (44 évesen) Belgrád |
Édesapja | II. Mihály |
Édesanyja | Jelena Romanovna |
Házastársa | Anna magyar királyi hercegnő |
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Rosztyiszlav témájú médiaállományokat. | |
III. Rosztyiszlav (oroszul: Ростислав Михайлович), (1219 – 1263,[1] Belgrád) kijevi nagyfejedelem 1239-ben.
Élete
Édesapja Vszevolodics Mihály csernyigovi majd novgorodi herceg volt,[1] édesanyja Romanovics Dániel halicsi fejedelem leánya.[1] 1229-ben atyja Rosztyiszlavot tette Novgorod helytartójává,[1] de a nép már a következő évben elűzte.[1] 1238-ban az apa és fia Dániel herceget kiszorította Halicsból,[1] ahová azonban az elűzött fejedelem már 1239-ben visszatérhetett.[1] Nemsokára Mihálynak és Rosztyiszlavnak a tatárok elől IV. Béla magyar királyhoz kellett menekülniük.[1] Itt Rosztyiszláv 1243-ban nőül vette a király legkedvesebb leányát, Annát.[1] Apósa megtette őt halicsi hercegnek,[1] és Lőrinc mesterrel nagy sereggel küldte tartományába,[1] ahol azonban a tatárjárás után bujdosásából visszatért Dániel őt ismételve (leghatározottabban 1249. december 17-én[1]) megverte és Halics függetlenségét a magyarokkal szemben biztosította.[1] Időközben, 1246. július 15-én a magyar sereg egyik alvezére volt a Babenberg Frigyes halálával végződő ütközetben;[1] 1247-ben horvát bán,[1] 1254–1255-ben pedig Macsónak ura lett. Szomszédja, II. Mihály bolgár cár 1255-ben az ő leányát vette feleségül,[1] így viszont Rosztyiszlav a bolgárok ügyeibe is beavatkozott;[1] 1257-ben ő járt közbe a bolgárok s a II. Theodórosz nikaiai császár közt való béke megkötésénél,[1] Mihály megöletése után pedig 1258-ban elkergette és megölette a bitorló Kálmánt,[1] bolgár cárrá pedig – mint Magyarország hűbéresét – Mytzest tette.[1] 1260. július 12-én a kroissenbrunni csatában macsói és bolgár hadakkal segítette apósát.[1] 1261-ben feleségével együtt Bécsben időzött s nemsokára megülték leányuknak Kingának lakodalmát II. Ottokár cseh királlyal[1] (1261. október 25.[1]).
Gyermekei
- Mihály macsói és boszniai bán[1]
- Béla szintén macsói és boszniai bán[1]
- egy ismeretlen nevű leánya, II. Mihály bolgár cár neje[1]
- Kinga cseh királyné[1]
- Grifina. Leskó krakói és szandomiri herceg neje[1]
- Margit apáca-fejedelemasszony[1]
- Erzsébet, Dárói II. Mojs nádor felesége (vitatott)[2]
Jegyzetek
- ↑ 1,00 1,01 1,02 1,03 1,04 1,05 1,06 1,07 1,08 1,09 1,10 1,11 1,12 1,13 1,14 1,15 1,16 1,17 1,18 1,19 1,20 1,21 1,22 1,23 1,24 1,25 1,26 1,27 1,28 Bokor József (szerk.). Rosztizlav, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft. (1998). ISBN 963-85923-2-X. Hozzáférés ideje: 2007. január 11.
- ↑ Wikitree adatlap
Kapcsolódó szócikkek
Előző uralkodó: II. Mihály |
Következő uralkodó: Dániel |
Előző uralkodó: Kán nembeli László |
Következő uralkodó: Gutkeled nembeli István |
|