IV. János György szász választófejedelem
IV. János György | |
Johann Georg IV von Sachsen | |
![]() | |
Szász Választófejedelemség fejedelme | |
IV. János György | |
Uralkodási ideje | |
1691. szeptember 12. – 1694. április 27. | |
Elődje | III. János György |
Utódja | I. Frigyes Ágost |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wettin |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Drezda |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Drezda |
Nyughelye | freibergeri dóm |
Édesapja | III. János György szász választófejedelem |
Édesanyja | Anna Zsófia dán királyi hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Magdalena Sibylla von Neitschütz (élettárs) |
Házastársa | Eleonóra szász-eisenachi hercegnő |
Gyermekei | Wilhelmine Marie Friederike von Rochlitz (házasságon kívül) |
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. János György témájú médiaállományokat. | |
IV. János György (1668. október 18. – 1694. április 27.) szász választófejedelem 1691-től haláláig. III. János György választófejedelem (1647–1691) és Anna Zsófia dán királyi hercegnő (1647–1717) idősebbik fiaként született, és édesapja halála után lépett a trónra. Óriás termetű és erejű férfiként tartották számon, aki a politikában nagyra törő, és az I. Lipót császárral szemben is törtető, porosz születésű Schöning tábornagyra hallgatott, aki Szászországot a császár szövetségétől távolítani, és Brandenburghoz közelíteni próbálta. Nagy befolyással volt rá felesége, Neitschütz Magdolna Szibilla is. János György 1693-ban bekapcsolódott a pfalzi örökösödési háborúba, de nem ért el sikereket a franciákkal szemben. Nem sokkal később fiatalon elhunyt, törvényes örökös hátrahagyása nélkül. Utóda öccse, I. Frigyes Ágost (1670–1733) lett, aki 1697-től II. („Erős”) Ágost néven Lengyelország királyának és Litvánia nagyfejedelmének címét is megszerezte.
Jegyzetek
Források
- János György (6). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Lásd még
Előző uralkodó: III. János György |
Következő uralkodó: I. Frigyes Ágost |