Illés Nándor

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Illés Nándor
Született1836. május 15.[1]
Egeg
Elhunyt1907. május 2. (70 évesen)[1]
Palánka
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • erdőmérnök
  • szakíró
  • egyetemi oktató
IskoláiSelmeci Akadémia (1858–1861)

Illés Nándor (Királyfiapuszta, 1836. május 15.Palánka, 1907. május 2.) erdész, a magyar erdészeti szakirodalom jelentős úttörője.

Élete

Tanulmányait 1858-1861 között a selmecbányai Erdészeti Akadémián végezte. Előbb a Coburg hercegi erdőbirtokon szolgált, majd 1868-ban a selmecbányai Erdészeti Akadémiára került. Ott mint segédtanár, majd tanár magyar nyelven tanított 1872-ig. Növénytant, erdőműveléstant, vadászattant és iparműtant adott elő. Az akadémia botanikus kertjeit is fejlesztette. Ekkor Károlyi György birtokán a Nyírségben vállalt erdőmesteri állást, majd 1878-ban az Esterházy hercegi hitbizományban erdőfelügyelő, de alig egy év után állami szolgálatba került, és 1881-től a Földművelésügyi Minisztérium erdőfelügyelői osztályát vezette, 1891-ben történt nyugalomba vonulásáig. Magyar nyelvű erdőőri szakiskolák alapításával is foglalkozott. Megtette az első lépéseket Magyarország erdészeti célú növényföldrajzi leírásához. Szakirodalmi munkássága során sokat tett a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése érdekében.

Emlékezete

Művei

  • 1868 Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár. Budapest. (tsz.)
  • 1871 Erdőtenyésztéstan. Buda.
  • 1885 A futóhomok megkötése, befásítása és használata. Budapest.
  • 1907 A vadőr. Budapest.

Sok cikke jelent meg az Erdészeti Lapokban.

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06741.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források