Induktív dimenzió

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az induktív dimenzió a topológiában használatos dimenziófogalmak egyike, amely egy alakzat dimenzióját teljes indukcióval definiálja azt kihasználva, hogy egy test határa általában eggyel kisebb dimenziójú, mint maga a test. Attól függően, pontosan hogyan definiáljuk az eljárást, két némileg különböző fogalomhoz jutunk: a kis induktív dimenzióhoz (ind(X)) illetve a nagy induktív dimenzióhoz (Ind(X)).

Definíció

Kis induktív dimenzió

Az X topologikus tér ind(X) kis induktív dimenziója így definiálható:

  • ind():=1
  • ind(X)n, ha minden xX pontra és x minden U nyílt környezetéhez van x-nek V nyílt környezete, hogy VU, és ind(V)n1.
  • ind(X)=n, ha ind(X)n és nem ind(X)n1
  • ind(X)=, ha nincs n, amire az ind(X)n egyenlőtlenség fennáll.

Nagy induktív dimenzió

Ha a kis induktív dimenzió definíciójában az xX pontot egy tetszőleges zárt halmazzal helyettesítjük, akkor a nagy induktív dimenzió fogalmához jutunk. Pontosabban: az X topolgikus tér Ind(X) nagy induktív dimenziója így definiálható:

  • Ind():=1
  • Ind(X)n, ha minden AX halmazhoz, és A minden U környezetéhez van A-nak egy nyílt V környezete, hogy VU és Ind(V)n1.
  • Ind(X)=n, ha Ind(X)n és nem Ind(X)n1
  • Ind(X)=, ha nincs n, amire az Ind(X)n egyenlőtlenség teljesül.

Megfigyelések

  • Az ind(X)n állítás formálisan így írható fel: minden xX pontnak van olyan környezetbázisa, ami n1 kis induktív dimenziós határú zárt halmazokból áll. Mivel minden pontnak kell, hogy zárt környezetekből álló környezetbázisa van, ezért a fogalomnak csak reguláris terekben van értelme.
  • Az Ind(X)n állítás így formalizálható: minden A,BX diszjunkt zárt halmaznak van UA és VB nyílt környezete, hogy UV=, Un1 és Vn1. Mivel ez az állítás felteszi, hogy teljesül az elválasztási axióma, ezért a fogalomnak csak normális terekben van értelme.
  • Míg a kis induktív dimenzió a tér pontjaira is értelmes, addig a nagy induktív dimenzió csak az egész térre vonatkoztatható, a pontokra nem.

Tételek

Egyenlőtlenségek

Ha X metrikus tér, akkor M. Katětov tétele szerint ind(X)Ind(X)dim(X). P. S. Alexandrov egy tétele miatt a kompakt Hausdorff-tereken: dim(X)ind(X)Ind(X). Szeparábilis (megszámlálható bázisú) metrikus terekre egyenlőség áll fenn: ind(X)=Ind(X)=dim(X). K. Nagami konstruált egy X normális teret, amire ind(X)=0, dim(X)=1 és Ind(X)=2.

Kompaktifikáció

Jelölje βX azt a legbővebb kompakt Hausdorff-teret, ami X-et sűrű altérként tartalmazza (Stone-Čech-kompaktifikáció). Ekkor

  • N. Wendenisow: Ha X normális, akkor Ind(X)=Ind(βX).
  • J. R. Isbell: Ha X normális, akkor dim(X)=dim(βX).
  • A kis indukcióra nem teljesülnek a fentiekkel analóg állítások.

Részhalmaztétel

Ind és dim teljesítik a teljes metrikus terek részhalmaztételét:

  • Ha X teljes normális tér, és YX, akkor Ind(Y)Ind(X), és dim(Y)dim(X).

Összegtétel

Ind eleget tesz a teljes normális terek összegtételének:

  • C. H. Dowker: Ha X teljes normális tér, és (Fn)n zárt halmazok sorozata, hogy X=nFn, akkor Ind(X)supnInd(Fn).
  • Nem teljes normális terekre a tétel állítása nem teljesül sem a kis, sem a nagy induktív dimenzióra, még a kompakt Hausdorff-terekre sem.

Szorzattétel

Akkor mondjuk, hogy egy dimenziófogalom eleget tesz a szorzattételnek, ha két tér szorzatterének dimenziója becsülhető a tényezők dimenzióinak összegével: n×mn+m.

  • Ha X és Y nem üres reguláris Hausdorf-tér, akkor ind(X×Y)ind(X)+ind(Y).
  • Egy normális tér perfekt, ha bármely két disjunkten A,BX diszjunkt zárt halmazhoz van egy folytonos f:X[0,1] függvény, hogy A=f1(0) és B=f1(1).

Ha X perfekt normális tér, Y metrizálható és egyik sem üres, akkor Ind(X×Y)Ind(X)+Ind(Y).

  • A dim dimenzióra hasonlóak igazak: ha X és Y is metrizálható, vagy ha X parakompakt, és Y kompakt.

Források

  • Keiô Nagami: Dimension Theory, Academic Press (1970)