Ioan Andrieșescu

Ioan Andrieșescu
Ioan Andrieşescu
Született	1888. május 2. Iași
Elhunyt	1944. december 17. Bukarest
Állampolgársága	román
Foglalkozása	régész
A Wikimédia Commons tartalmaz Ioan Andrieșescu témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Ioan Andrieșescu (Jászvásár, 1888. május 2. – Bukarest, 1944. december 17.) román régész. 1928-ban a Román Akadémia levelező tagjává választották.

Élete és munkássága

Ioan Andrieșescu 1888. május 2-án született Iași-ban, magyar nevén Jászvásáron. Közép- és felsőfokú tanulmányait is Iași-ban végezte. 1903 és 1906 között a Iași-i Nemzeti Gimnáziumban tanult, majd beiratkozott az ugyanott működő bölcsészkarra. Miután 1912-ben Iași-ban megvédte doktori disszertációját, Berlinbe utazott, ahol ókori történelmet és őstörténetet tanult. Berlinben és Bécsben szakosodott. Kutatási céllal meglátogatta Görögországot, Olaszországot, Svédországot, Dániát, Franciaországot. 1918-1919-ben középiskolai tanár, 1920-ban történelemtudományi doktorátust szerzett, a Iași-i Filozófiai és Irodalmi Kar helyettesítő tanára, 1923-tól egyetemi tanár, 1927-től a Bukaresti Egyetem Történelemtudományi Karának őstörténet-professzora, 1927-1938 között az őstörténeti szeminárium igazgatója, 1938-1944 között a régészet és őstörténet professzora, 1927-1935 között a bukaresti Nemzeti Régészeti Múzeum igazgatója. A Műemléki Bizottság tagja, 1928. május 26-án a Román Akadémia levelező tagjává választotta, 1929-től a Német Régészeti Intézet és 1933-tól a londoni Régiségtudományi Társaság tagja. Szakterülete a régészet, az ősközösségek története. Vasile Pârvannal együtt a román régészeti iskola megteremtőjének tartják. Ő alapította meg a román történetírás új szakterületét: az őstörténetet. Az Istriában és Dobrudzsa (Kis-Szkítia) más területein végzett ásatásokra alapozott Nemzeti Régiségtárat és a Művészettörténeti Intézetet Ioan Andrieșescu alapította más szakemberekkel együtt.

Elismerései

• „A 25 éves állami szolgálatban eltöltött munkásság jutalma” kitüntető jelvény (1941. október 13.).
• Bukarestben és Piteștiben utca viseli a nevét

Munkái

• Contribuție Dacia înainte de romani, Iași, 1912, VIII.
• Asupra epocei de bronz în România. 1. Un depozit de bronz la Sinaia. 2. Obiectele de bronz de la Predeal, Buletinul Comisiei Monumentelor Istorice, 1915.
• Din Preistoria Olteniei. Fragment de început, in "Lui N. Iorga-Omagiu", Craiova, Ramuri, 1921.
• Dacia în antichitate și în evul mediu, in Adevărul literar si artistic, V 1924.
• De la preistorie la evul mediu. Păreri îndrumătoare și fapte arheologice și istorice, București, 1924.
• Les fouilles de Sultana, in Dacia, I (1924).
• Piscul Crăsani. Descoperirile arheologice din vara anului 1923, in Analele Academiei Romane Memoriile Sectiei Istorice, s. 3, t. 3, m. 1 (1924).
• Considerațiuni asupra tezaurului de la Vâlci Trân lîngă Plevna (Bulgaria). Cu o notă complementară de V. Pârvan, Analele Academiei Romane Memoriile Sectiei Istorice, s. 3, t. 5, m. 2 (1925).
• Nouvelles contributions sur l'age du bronze de Roumanie. Le depot de bronzes de Drajna de Jos et l'epee de Bucium, in Dacia, II (1925).
• Artele în timpurile preistorice la noi, in "Arta si tehnica grafică", nr. 4-5 (1939).

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ioan Andrieșescu című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• 2022 Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II. Budapest, 3-4