Iványi-Grünwald Béla

Iványi-Grünwald Béla
Született	Som
Elhunyt	Budapest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Iványi-Grünwald Béla
Foglalkozása	festőművész
Iskolái	Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1886) Julian Akadémia (–1890)
Kitüntetései	Corvin-koszorú (1930)
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (41/1-1-73)
A Wikimédia Commons tartalmaz Iványi-Grünwald Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Felesége, Biltz Irén (Thorma János festménye)

Iványi Grünwald Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető: 41/1-1-73.

Iványi-Grünwald Béla (Som, 1867. május 16. – Budapest, 1940. szeptember 24.) magyar festő.

Élete

Apja Grünwald Sámuel földbérlő volt Som-Daránypusztán, Som-Simonmajorban és az Iregszemcse melletti Csehi-pusztán, de Somban szatócs üzlete is volt. Édesanyja Morvay Mária Emília. Gyermekéveit Somban és Daránypusztán töltötte. Elemi iskoláit 1878–1882 között a székesfehérvári piaristáknál, a gimnáziumot Budapesten végezte. 1882-ben beiratkozott a Mintarajziskolába, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly növendéke volt, és amit 1886-ban végzett el. Ebben az évben a müncheni Akadémiára került Hackl professzor tanítványának, itt fél évig volt. 1887-től 1890-ig a párizsi Julian Akadémiára járt. 1891-ben visszament Münchenbe és a Hollósy Simon köréhöz csatlakozott. 1894-ben Egyiptomban járt. 1896-ben Nagybányára ment, a művésztelep egyik alapítója lett. Ekkor munkásságára főleg Ferenczy Károly volt nagy hatással. Sorra születtek kiemelkedő művei. Életében jelentős fordulatot jelentett 1899, ekkor vette feleségül Bilcz Irén Matildot, egy görögkatolikus pap lányát Nagybányán. 1902-ben feleségével négy hónapot Tuniszban dolgozott. 1904 őszén elnyerte a Fraknói–féle római ösztöndíjat. Majdnem egy évet töltött feleségével Rómában. Túlnyomórészt olyan műveket alkotott, melyek teljes fordulatot jelentettek eddigi művészetéhez képest. Iványi Budapesten ismerkedett meg Kada Elekkel, Kecskemét művészetet kedvelő és pártoló polgármesterével. Ekkor beszélték meg egy Kecskeméten létesítendő művésztelep létrehozását, ami 1911. őszére el is készült. Az Iványi vezette művész társaság megnyitotta a kecskeméti művésztelepet. A művészek megbízást kaptak az új kecskeméti középületek díszítésére. Iványi 1914-ben Fényes Adolffal Velencében járt, ahol megcsodálhatta Jacopo Tintoretto művészetét. 1920. után Munkácsy Mihály és Paál László tradíciójához kapcsolódó képeket festett, de festményeinek minősége hanyatlott. Trianon után ismét a somogyi táj vonzotta magához, Balatonlellén, a Kandó villában élt és alkotott, felváltva Budapesttel. Családi nevének Iványi-Grünwaldra való módosítását a Magyar Királyi Belügyminiszter 252.379/VIII. 1929. számú rendeletével engedélyezte, ami 1929.X.23-án került anyakönyvi bejegyzésre, de már 1906-tól használja képei aláírásánál. 1930-ban Corvin-koszorút kapott munkásságáért. 1902-ben született Béla István fia Nagybányán, aki később ifj. dr. Iványi-Grünwald Béla néven jelentős történész lett és 1939. júniusától Londonban élt és 1965. január 22-én hunyt el Colchesterben. A bekövetkező második világháború, a fia iránti aggódás megviselte Iványi egészségét és 1940. szeptember 24-én Budapesten halt meg, a Fiumei úti sírkert 41. parcellájában nyugszik. Felesége később Londonba ment és ott hunyt el 1958 tavaszán. Som község kiemelkedő szülöttének az Ady Endre és a Petőfi Sándor utcák találkozásánál állított emléktáblát 1998. május 6-án. Emlékszobáját Somban 2007. június 30-án, míg új síremlékét 2007. szeptember 24-én avatták fel a Fiumei úti sírkertben. 2017. szeptember 24-én bronz mellszobrát adták át a község központjában, a Közösségi ház kertjében. Életét és munkásságát Somogy Megye Önkormányzatának Értéktár Bizottsága 2018. 09. 19-én "Somogyi Értékké" nyilvánította.

Társasági tagság

• 1894: A Nemzeti Szalon alapító tagja – 1896 Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János és Iványi-Grünwald Béla megalapította a nagybányai művésztelepet
• 1907: Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) meg­alapításában
• 1909: A Művészház alelnöke
• 1911–1919: A Kecskeméti Művésztelep vezetője
• 1920: Szinyei Merse Társaság alapító tagja
• 1928: Megválasztották a Szentendrei Festők Társasága elnökének

Források

• Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Iványi-Grünwald l. pp. 106–113. ISBN 9637826351
• Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Iványi-Grünwald szócikket l. 473-474. o.
• Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 481–482. o.
• Iványi: Tizenkilenc kép; Kner, Gyoma, 1932
• Telepy Katalin: Iványi Grünwald. Corvina Kiadó, 1976
• Lenkey Tibor: Iványi-Grünwald Béla; szerzői, Som, 2019; 111 lap kk. ISBN 978-615-00-5510-7

További információk

• Élete és festményei
• Iványi-Grünwald Béla aláírása, fotója és 1697 festménye, grafikája fotóval Archiválva 2011. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• https://www.lenkeytibor.hu/som-nevezetessegei/ivanyi-grunwald-bela-som
• Malonyai Dezső: A fiatalok. Ferenczy Károly, Grünwald Béla, Katona Nándor, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Rippl-Rónai József; Lampel, Bp., 1906 (Művészeti könyvtár)
• Iványi-Grünwald Béla festményeinek és magyar műgyűjtemények bemutatása. 1. Sonnenfeld Zsigmond gyűjteményéből; Légrády Ny., Bp., 1913 (Az Ernst-Múzeum kiállításai)
• Lázár Béla: Iványi-Grünwald Béla; Légrády Ny., Bp., 1921 (Az Ernst-Múzeum művész-könyvei)
• Iványi-Grünwald Béla (1867–1940) művészi hagyatékának kiállítása; rend. Petrovics Elek; Légrády Ny., Bp., 1941 (Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete)
• Iványi-Grünwald Béla emlékkiállítása. Katona József Múzeum; szerk. Telepy Katalin; Magyar Nemzeti Galéria–Katona József , Bp.–Kecskemét, 1967
• Telepy Katalin: Iványi Grünwald; Corvina, Bp., 1976 (A művészet kiskönyvtára)
• Iványi-Grünwald; képvál., tan. Szabó László; Corvina, Bp., 2007

• 
  Iványi műterme Kecskeméten
• 
  Iványi mellszobor avatás Somban
• 
  Iványi emléktáblája Somban
• 
  Iványi-Grünwald Béla emlékszobája Somban
• 
  Iványi-Grünwald Béla emlékszobája Somban