Izobár állapotváltozás

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az izobár állapotváltozás vagy izobár folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer nyomása nem változik. Az állandó nyomású állapotváltozáshoz hőközlésre vagy hőelvonásra van szükség. Az egyetemes gáztörvényből következik, hogy az állapotváltozás két pontja között a hőmérséklet és térfogat között az alábbi összefüggés áll fenn:

V1T1=V2T2 ahol T1,T2Kelvin

Az állapotváltozás alatt közölt (vagy elvont) hő:

q12=cv(T2T1)+p(v2v1),

illetve:

q12=cv(T2T1)+R(T2T1)=(cv+R)(T2T1),

másrészt

q12=cp(T2T1),

ahol

v1,v2 a fajtérfogat,
T1,T2 a hőmérséklet,
p az állandó nyomás,
R az egyetemes gázállandó,
cp,cv a gáz fajhője állandó nyomáson és állandó térfogaton.

A két előbbi egyenlőség összevetéséből:

R=cpcv.

Az entrópiafüggvény:

ds=dqT=cpdTT,
S=12cpdTT=cplnT2T1.

A fajlagos külső munka pedig:

L=12pdv=p(v2v1) vagy
L=R(T2T1).

Források

  • Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.