Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós
Született	Izsófalva
Elhunyt	Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	szobrász
Iskolái	Bécsi Képzőművészeti Akadémia (1859–)
Halál oka	gümőkór
Sírhelye	Fiumei úti sírkert (34/1-3-10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Pályája

A sárospataki kollégiumban tanult 1840 és 1847 között. Az 1848–49-es szabadságharcban megsebesült. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült. 1851 és 1856 között Rimaszombatban élt, ahol kőfaragóként dolgozott, és közben Ferenczy István tanítványa volt. 1856-ban költözött Pestre, majd rá egy évre már Bécsben dolgozott Meixner, később Gasser szobrászok műtermében. 1859-től a Müncheni Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Ekkor kezdett hozzá – a magyar szobrászok közül elsőként – a népi figurák ábrázolásához. Első nagy sikerét a még Münchenben alkotott Búsuló juhász című szobrával aratta (máig is ez a legismertebb műve). A népéletet ábrázoló remek terrakotta-szobrok mellett számos híres kortársa mellszobrát is elkészítette. 1870 és 1872 között a Budai Főreáltanoda, 1871-től a Mintarajztanoda tanára volt. Köztéri szobrokkal is jelentkezett: ő alkotta az ismert debreceni Csokonai-szobrot. További köztéri műveit – elhatalmasodó tüdőbaja miatt – már nem tudta befejezni. A Magyar Nemzeti Galéria 71 szobrát őrzi.

Főbb művei

Izsó Miklós művei Búsuló Juhász (1862) Petőfi Sándor szobra Budapesten, Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása Dugonics András szobra napjainkban Szegeden Izsó Miklós és Huszár Adolf alkotása A szegedi Dugonics-szobor egy régi képeslapon

Mellszobrok

• Arany János
• Egressy Béni
• Megyeri Károly
• Fáy András
• Lisznyay D. Kálmán
• Mándi Márton István
• Almási Balogh Pál
• Ghiczy Károly
• Zrínyi Ilona (1870)
• II. Rákóczi Ferenc (1870)

Népies szobrok

• Furulyázó pásztor (más néven Puszták furulyása)
• Búsuló juhász (1862)
• Cigány Laokoon (1862)
• Felsőházi jelenet (1863)
• Részeg ember (1863)
• Arató nő (1863)
• Ételhordó parasztasszony (1863)
• Parasztlány (1864)

Köztéri szobrok

Izsó Miklós sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (34/1-3-10), Mátrai Lajos György alkotása

Mellszobra a szegedi Dóm téren

• Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1868–1871, az egyetlen, általa befejezett köztéri szobor)
• Petőfi Sándor (Budapest V. kerülete, Huszár Adolf fejezte be)
• Dugonics-emlékmű (Szeged, 1876, Huszár Adolf fejezte be)

Írása

• Izsó Miklós levelei (Válogatta, jegyzetelte és bevezette Soós Gyula, Bp., 1958)

Emlékezete

• Díszes, védett síremléket kapott a Kerepesi temetőben.
• 1899 óta az istvánmezei Izsó utca viseli a nevét Budapest XIV. kerületében.
• Szülőfaluját 1950-ben róla nevezték el.
• Az Izsó Miklós Képzőművészeti Kör 1958-ban alakult Kazincbarcikán.

Források

• Izsó Miklós a Képzőművészet Magyarországon honlapon
• Izsó Miklós a Magyar életrajzi lexikonban

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsó Miklós (szobrász) témájú médiaállományokat.

• Elek Artúr: Izsó Miklós kiadatlan levelei (Nyugat, 1924. 3. szám)
• Izsó és a nemzeti romantika
• Szana Tamás: Izsó Miklós élete és munkái (MEK)
• Goda Gertrud: Izsó Miklós, 1831–1875 (MEK)
• Izsó Miklós szobrai – Köztérkép

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar szobrászok listája