Izsó utca
| Izsó utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Istvánmező |
| Névadó | Izsó Miklós |
| Irányítószám | 1146 |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 0,20 km |
| Elhelyezkedése | |
 Izsó utca
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 05′ 33″47.507972°N 19.092417°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 29″, k. h. 19° 05′ 33″47.507972°N 19.092417°E | |
Az Izsó utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. Az Abonyi utca és a Thököly út között húzódik. Nevét 1899-ben kapta Izsó Miklós (1831–1875) szobrász után.
Története
Hivatalosan 1899-ben kapta nevét Izsó Miklós (1831–1875) szobrász után, ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A rövid utca egyetlen szakaszból áll és Istvánmező városrészhez tartozik.
Híres lakói
- Malonyai Dezső (1866–1916) író (5.)
Épületei
- 5. – Malonyai-villa
1906-ban épült Lajta Béla tervei alapján Malonyai Dezső (1866–1916) számára. 1912-ben gróf Haller Györgyné volt a tulajdonosa. 1990-ig az NSZK nagykövetsége működött itt. 1992 óta a budapesti Román Kulturális Intézet működik az épületben.[1][2]
- 7. – Villa
1905-ben épült villa. Tervezője Habrill Károly vagy Hubenthal Lipót lehetett. 1911-ben Hüvös József gyógyszerész tulajdona volt.[1]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 65. o.. 963-657-214-3 (1998)
- ↑ Malonyai-villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. ISBN 963 9469 06 8
- Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998. ISBN 9636572143
