Jánoky-Madocsányi Gyula

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Jánoky-Madocsányi Gyula
Született1877. július 26.
Az adatok szerializációja sikertelen
Elhunyt1947. szeptember 13. (70 évesen)
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgársága
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.)
  • Nyitra vármegye főispánja (1917. július 15. – 1918. december 29.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1898)

Ráhói, madocsáni és kelemenfalvi Jánoky-Madocsányi Gyula Viktor Pál (Pográny-Egeri puszta, 1877. július 26.[1] - 1947. szeptember 13.) Nyitra vármegye főispánja, országgyűlési képviselő.

Élete

Az egri pusztai Jánoky családhoz házasság révén kapcsolódott a liptói Madocsánból származó Madocsányi család. Id. Madocsányi Gyula 1876-ban engedélyt kért és kapott a Jánoky-Madocsányi név felvételére.[2] A család 1961-ben kihalt.[3] Szülei id. Jánoky-Madocsányi Gyula a nyitramegyei vívó- és torna-egylet igazgatója[4] és Rudnyánszky Johanna voltak. Előbb a nyitrai Katolikus elemi fiú- és leányiskolába járt, majd középiskolai tanulmányait a budapesti piarista főgimnáziumában végezte. 1894-ben érettségizett,[5] majd a jogot a bécsi és a Budapesti Egyetemen végezte. Budapesten államtudományi államvizsgát tett. 1906-ban a trencsén vármegyei báni választókerület országgyűlési képviselője lett néppárti programmal. A naplóbiráló bizottság tagja volt. 1917. augusztus 16-tól Nyitra vármegye főispánja, e minőségében ő nevezte ki Steiner Gyula érsekújvári polgármestert 1918-ban.[6] Nyitra vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Pogrányvidéki Hitelszövetkezet és a Pogrányvidéki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagja volt. A Nyitrai Katolikus Kör elnöke,[7] és a pogrányi római katolikus iskolaszék elnöke volt.[8] Az 1935-ös pogrányi iskolaépítésnél is a fő adományozók között volt.[9] a csehszlovák államfordulatkor a nyitrai keresztényszocialisták elnöke volt.[10] A csehszlovákiai Országos Keresztényszocialista Párt egyik meghatározó alakja.[11] Az 1925-ös ún. érsekújvári egyezmény[12] által felállított pártközi vezérlő bizottság választott tagja volt.[13] Vele szemben Szüllő Gézát választották meg az OKP elnökévé,[14] s a Lelley-féle nyugatszlovenszkói keresztényszocialista párt kiválása után az OKP kizárta e frakció vezetőit. Lelley csoportja a választásokon alulmaradt.[15] Nyitraegerszegen élt, az Eucharisztikus Világkongresszus csehszlovákiai magyar előkészitő bizottságának delegáltja volt.[16] 1923-tól a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőbizottságának tagja.[17] Az Alkotmány napilap vezércikkírójaként is dolgozott. Nagybátyjai a negyvennyolcas hős Jánoky Viktor és Jánoky Imre. Felesége a kalászi Weisz Natália. Hamvait családtagjaihoz és gyermekeihez hasonlóan az egerpusztai Megfeszített Megváltó kápolna sírboltjában helyezték el, melyet ismeretlen tettesek feldúltak.[18][19] [20] [21]

Jegyzetek

  1. familysearch.org Pográny r.k. kereszteltek anyakönyve 1877, p. 120 No. 51.
  2. Kempelen Béla 1913: Magyar nemes családok V, 242.
  3. pohranice.sk; A család levéltári iratanyaga korábban Bajmócon, ma a Nyitrai Állami Levéltárban található.[1]; Richard Marsina 1957: A Mezőgazdasági Levéltár munkájáról (Archivni Časopis 1956, 206–214. Levéltári Híradó 7, 211.
  4. Szinnyei
  5. 1940 A Magyar Kegyestanítórend Budapesti Gimnáziumának Évkönyve az 1939-40. iskolai évről. Budapest, 113.
  6. Érsekújvár városbírái és polgármesterei
  7. Prágai Magyar Hírlap 7/85, 7 (1928. április 12.); 12/107, 6 (1933. május 10.)
  8. Reprezentačný lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. Bratislava, 415.
  9. PMH 14/205, 2 (1935. szeptember 7.)
  10. Kiss Balázs 2008: Államfordulat Nyitrán, 1918-1923. Kisebbségkutatás 17/2, 264. Vö. 2002 Fórum 4/2, 163, 167.
  11. Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája.
  12. Flachbarth Ernő 1928: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle 4/1, 98–108.
  13. Komáromi Lapok 1925. január 8., 1-2.[2]
  14. Uj Közlöny 47/199, 1 (1925. augusztus 28.); Határszéli Ujság 18/36, 1 (1925. szeptember 6.)
  15. Urr György 1930: A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1919-1929) . Košice, 8.
  16. PMH 16/272, 5 (1937. november 28.)
  17. PMH 2/103, 4 (május 6.)
  18. csemadok.sk
  19. csemadok.sk
  20. mek.hu
  21. Jánoky család

Források

  • Fabro HenrikUjlaki József 1906 (szerk.): Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 130.
  • Fehér Sándor 1995: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny Község Önkormányzata, Pográny.

További információk

  • Fehér Sándor 2014: Ibolyáját a kelő tavasznak tegyük a honvéd sírjára, Nyitra fiai! Az 1848/49-es szabadságharc nyitrai emlékezete. Nyitra.