Jacques Cooper
Jacques Cooper | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása | formatervező |
Iskolái | École Boulle |
Jacques Cooper (Párizs 3. kerülete, 1931. január 23. – Asnières-sur-Seine, 2024. március 30.) francia formatervező, többek között a TGV motorvonatok formatervezése kapcsolódik a nevéhez.
Életpályája
Lovászcsaládban született. Apja angol, anyja sarthe-i származású volt. Gyermekkorát szüleivel Párizsban töltötte, ahol letelepedtek. Már korán vonzódott a rajzoláshoz, és 1947-ben beiratkozott az École Boullebe, ahol 1951-ben diplomázott.[1] 1953-ban az Ecole Boulle felajánlott egy állást a francia származású amerikai tervező, Raymond Loewy irodájában; 1957-ig maradt ott, üzletberendezéseken dolgozott (BHV, Monoprix stb.).[2] 1957-ben a Sud-Aviation számára egy helikopter prototípusának burkolatát tervezte; ez a helikopter, a "Gouverneur", egyedi példány volt, egy módosított "Alouette II ".[3] Ezt követően a háztartási gépek (General Motors – Frigidaire, Arthur Martin) és az autóipar (Renault, Brissonneau et Lotz) területén dolgozott. A Heuliez-ben épített Murène prototípus karosszériáját tervezte egy középmotoros Porsche 914-es alapján. Az 1960-as évek végén a Brissonneau et Lotznak kezdett dolgozni, ahol megbízást kapott, hogy az Alsthom számára tervezzen "egy vonatot, amely nem úgy néz ki, mint egy vonat"[4] (a Brissonneau et Lotz akkoriban az Alsthom alvállalkozója volt); első vázlatai ehhez a projekthez 1969-ből származnak.[5] 1972-ben távozott a Brissonneau-tól az Alsthomhoz, ahol a TGV 001 gázturbinás vonat külső vonalvezetését és belső berendezési tárgyait tervezte.[6] 1975-ben a TGV Sud-Est számára az SNCF tervpályázatot írt ki 4 francia tervezőiroda között. Jacques Coopert az MBD Design Group nevezte be a versenyre. Az SNCF két projektet választott ki: Roger Tallon's Design Programme és az MBD Design Group terveit. A két projekt modelljeit bemutatták Gare de Lyonban, és felmérést is szerveztek, de az eredmények nem voltak meggyőzőek. Ezért úgy döntött, hogy a PSE belső terének tervezését a kiválasztott gyártóra, az Alsthomra bízza. Természetesen Jacques Cooper, a vállalat házi tervezője dolgozta ki a programot. Tervét a külső vonalvezetés tekintetében azonnal elfogadták, de számos alkalommal felkérték, hogy dolgozza át a belső berendezést, az üléstől az ajtókilincsekig.[4] Jacques Cooper átfogó tervét a TGV Atlantique-ra vonatkozóan 1986 augusztusában elutasították, és végül Roger Tallon kapta meg a szerelvények felszerelésének és a kocsik külső festésének tervezésének a feladatát, a szerelvény teljes formájának tervezését pedig Cooper kapta meg.[7] Jacques Coopert végül 1987-ben elbocsátotta az Alsthom, de nem anélkül, hogy ne tervezte volna meg a Santiagói metrót, a Kairói metrót (egy Alsthom által épített vonal), valamint a kínai ND4 dízel- és 8K villamos mozdonyokat.[4] Jacques Cooper visszavonulva él Suresnes-i otthonába.[8]
Képgaléria
- Jacques Cooper művei
-
SFV Super 202 traktor
Irodalom
- Loïc Fieux, Cooper : l'homme qui dessina le TGV, La Vie du rail, juillet 2006, 191 p. (ISBN 978-2-9150-3456-1)
- Martial Debriffe et Marie-France Hascoët, Le TGV Duplex, un voyage inédit. Lifting total pour une métamorphose, Est Libris, 2015, 192 p. (ISBN 978-29094-4931-9) (Ce livre retrace l'histoire des débuts du TGV dessiné par Jacques Cooper9)
- Jean-Paul Masse, « Les cartons de Jacques Cooper », La Vie du rail, no 2278, 17 janvier 1991, p. 10-18.
Jegyzetek
- ↑ Masse 1991, 11 et 14. o.
- ↑ Masse 1991, 12. o.
- ↑ Masse 1991, 14. o.
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Masse 1991, 18. o.
- ↑ Masse 1991, 13. o.
- ↑ Masse 1991, 16-18. o.
- ↑ Masse 1991, 15 et 18. o.
- ↑ Masse 1991, 11. o.