Jakov Gotovac

Jakov Gotovac
Született	Split
Elhunyt	Zágráb
Állampolgársága	jugoszláv
Gyermekei	Pero Gotovac
Foglalkozása	zeneszerző karmester
Kitüntetései	Vladimir Nazor Award (1964)
Sírhelye	Mirogoj temető (Division RKT, site 934, class STANIC, #13)
Sablon Wikidata Segítség

Jakov Gotovac (Split, 1895. október 11. – Zágráb, 1982. október 16.) horvát zeneszerző és karmester. Operái közül az 1935-ben bemutatott Ero, a mennyetjárt vőlegény volt az első nagy sikere.

Életpályája

Splitben született (amely akkoriban Ausztria-Magyarország része volt). Először jogot hallgatott Zágrábban, majd Josip Hatze, Cyril Metoděj Hrazdira és Antun Dobronić ösztönzésére, illetve támogatásával Bécsben zenét tanult Joseph Marx osztályában. 1920-tól foglalkozott zeneszerzéssel. 1923-ban Zágrábba költözött, ahol karmesterként és zeneszerzőként dolgozott. 1923 és 1958 között a zágrábi Horvát Nemzeti Színház operakarmestere volt. Ero, a tréfacsináló című vígoperáját a zágrábi Horvát Nemzeti Színház 2020. január 21-én mutatta be Budapesten, az Erkel Színházban.

Munkássága

Legismertebb műve kétségtelenül Ero s onoga svijeta, amelynek librettóját Milan Begović írta. A művet Ausztrália kivételével minden kontinensen előadták, és számos nyelvre lefordították. Csak Európában több mint 80 színházban játszották. Számos egyéb művet írt zenekarra, zongorára, továbbá vokális zenét. Gotovac a késői nemzeti romantika képviselője volt, akit a horvát folklór inspirált. Zenéjében a homofón textúrákat és a meglehetősen egyszerű harmonikus struktúrákat kedvelte.

Művei

Zenekari művek

• Simfonijsko kolo op. 12 (1926)
• Pjesma i ples s Balkana op. 16 (1939)
• Orači op. 18 (1937)
• Guslar op. 22 (1940)
• Dinarka (1945)
• Bunjevačke igre (1960)

Kórusművek

• 2 Scherza (1916)
• 2 Pjesme za muški zbor (1918)
• 2 Pjesme čuda i smijeha (1924)
• Koleda (1925)
• Dubravka op. 13 (1928)
• 3 momačka zbora (1932)
• Pjesme vječnog jada (1939)
• Pjesme zanosa (1955)

Operák, daljátékok

• Morana op. 14 (1928–1930)
• Ero, a mennyetjárt vőlegény (Ero s onoga svijeta) op. 17 (1933–1935)
• Kamenik op. 23 (1939–1944)
• Mila Gojsalića op. 28 (1948–1951)
• Đerdan op. 30 (1954–1955)
• Dalmaro op. 32 (1958)
• Stanac op. 33 (1959)
• Petar Svačić op. 35 operaoratórium (1969)

Képgaléria

• 
  Gotovac emlékműve. Marija Ujević alkotása
• 
  1940-ben Bulgáriában (részlet)
• 
  1940-ben Bulgáriában az Ero s onoga svijeta bemutatóján

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakov Gotovac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. 56. o. ISBN 963-330-543-8  

További információk

• Magyar Szó, 1982. október 23., 292. szám (Elment a Maestro - nekrológ)

Kapcsolódó szócikkek

• Karmesterek listája