Jelentéstapadás
A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését. A másik tagja, attól függően, hogy a jelenség régebben vagy újabban történt, kikerülhet a szóhasználatból, legalábbis a köznapi nyelvi regiszterben.[1] Más nyelvészek ezt a jelenséget az elvonás különleges típusaként kezelik.[2][3]
Szószerkezet lerövidítése
Ez a folyamat részben kontextusfüggő, de véglegesülhet a nyelvtörténet során.[4] Például az ősmagyar korban a farkas neve farkas állat volt, de a gyakori együttes használat miatt a jelzett főnév elmaradt, és a jelző átvette a szószerkezet jelentését.[3] Hasonló példa a latin iecur ficatum ’fügével etetett állatok mája’ szószerkezeté, amelyből a vulgáris latinban csak ficatum, a ’máj’ mint szerv neve lett. Ez öröklődött át a francia nyelvbe és a románba: (franciául) foie,[5] (románul) ficat.[4] Jövevényszó is kiválhat az átvevő nyelvben a jelzője mellől. Például a román nyelv átvette a török patlıcan ’padlizsán’ szót, amely a magyarba is átkerült, de a paradicsomot is ezzel nevezte meg. Megkülönböztetésül a ’padlizsán’ pătlăgea vânătă (szó szerint ’kékeslila padlizsán’), a paradicsom pedig pătlăgea roșie (szó szerint ’piros padlizsán’) lett. Idővel a melléknévi jelzők főnevesültek, és a jelzett főnév gyakorlatilag kiment a használatból.[4] Egyéb példák a magyarban:
- brassói aprópecsenye > brassói;[2]
- gyulai kolbász > gyulai;[2]
- szálló hely > szálló;[1]
- százszorszép virág > százszorszép;[1]
- tokaji bor > tokaji.[1]
Francia példák a következők:[6]
- une ondulation permanente (szó szerint ’állandó hullámosítás’) > une permanente ’dauer’;
- un bureau de tabac > un tabac ’dohánybolt’;
- un bateau à trois mâts > un trois-mâts ’három árbócos hajó’.
Egyes szószerkezetek lerövidítése teljesen kontextusfüggő. Például a kommunista párt (franciául le Parti communiste) szószerkezet lerövidítése a párt-ra (franciául le Parti) a társadalmi-politikai kontextusnak tudható be.[7] Más szószerkezetek lerövidítését a beszédhelyzet (szituációs kontextus) határozza meg, azaz egyszer már megadott pontosításokat hagynak el. Például miután kimondták, hogy (franciául) Le jardinier du chateau est venu me voir ’A kastély kertésze eljött hozzám’, a kontextus további részében az alanyi névszói csoportból csak le jardinier ’a kertész’ marad.[7]
Összetett szó lerövidítése
A magyar nyelvben a szóösszetétel egyike a leggyakoribb szóalkotási módoknak, és az összetett szavak nagy része alárendeléses szószerkezetre vezethető vissza. Lerövidítésük hasonlít az ilyen szószerkezetekére. Példák:
- feketekávé > fekete;[2]
- napkelet > kelet;[2]
- kanárimadár > kanári;[1]
- kölnivíz > kölni.[1]
Egyes nyelvekben, mint például a francia, sokkal kevesebb összetett szó van, mint a magyarban, és a legtöbb tudatos, szakszavakat alkotni hivatott, ún. „tudományos szóösszetétel” eredménye. Ezekben legalább az egyik tag önállóan nem létező szó, bár lexikai jelentése van. A másik tag lehet önálló szóként is létező francia vagy régi, már franciának érzett jövevény, de a legtöbbször mindkettő idegen, a latin nyelvből vagy a görögből átvett, önállóan nem létező szó.[8] Az általános szókincsbe kerülve az ilyen szavak gyakran lerövidülnek.[9] Gyakrabban a lerövidülés a tágabb értelmű apokopéval történik:[10]
- automobile (’magától’ + ’mozgó’) ’gépkocsi’ > auto ’autó’, ’kocsi’;
- dactylographe (’ujj’ + ’ír’) ’gépíró(nő)’ > dactylo;
- photographie (’fény’ + ’írás’) ’fénykép(ezés)’ > photo ’fotó’;
- radiophonie (’sugár’ + ’hang’) ’rádiózás’ > radio ’rádió’.
Ritkábban az első tag válik le, amit az ugyancsak általánosabb „aferézis” elnevezésű szórövidüléshez sorolnak:[10]
- autobus ’autóbusz’ > bus ’busz’;
- autocar > car ’távolsági busz’.
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 1,2 1,3 1,4 1,5 Zaicz 2008, 863. o.
- ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 Gerstner 2006, 328. o.
- ↑ 3,0 3,1 Horváth 2006, 231. o.
- ↑ 4,0 4,1 4,2 Bidu-Vrănceanu 1997, 12. o.
- ↑ TLFi, foie szócikk.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 203. o.
- ↑ 7,0 7,1 Dubois 2002, 1–2. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 190. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 198. o.
- ↑ 10,0 10,1 Grevisse – Goosse 2007, 203. o.
Források
- (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0. 306–334. o. (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Horváth László. 11. fejezet – Az ősmagyar kor. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. ISBN 963-05-8324-0. 226–237. o. (Hozzáférés: 2023. május 25)
- (franciául) Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2023. május 25.)
- Zaicz Gábor. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6 (Hozzáférés: 2023. május 25.)
