Joachim Ferenc
Joachim Ferenc | |
Önarcképe (1958) | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Szeged |
Elhunyt | 1964. szeptember 16. (82 évesen) Gyula |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Joachim Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Csejtei (Csejthey) Joachim Ferenc (Szeged, 1882. május 21. – Gyula, 1964. szeptember 1.) magyar festőművész.
Családja
- Joachim Ferenc és felesége Emilia (született Metz, vagy Mecz) gyermekeként született.
- Hat testvére volt: József (1897–1954), Károly, Gizella, Mariska, Jolán, és Mici. A család római katolikus vallású volt.
- Második felesége, született Gráf Margit (Szőny, 1892 – Szentgotthárd, 1965), aki Gráf Márton és felesége Mária (született Stern) gyermekeként született, és volt öt testvére: Moritz, Márton, Károly, Rozsa, Julia.
Joachim Ferenc és felesége Margit (született Gráf) szülei lettek három gyermeknek: Piroska (Párizs, 1913–), Ferenc G. (Budapest, 1920 – Fargo, North Dakota, USA, 1989), és Attila (Szeged, 1923 – Budapest, 1947).[1] Piroska összeházasodott Porkoláb Tivadarral (Kaposvár, 1910 – Lexington, Massachusetts, USA, 1997), aki a tapolcai és szabadbattyáni és nagylángi Porkoláb családhoz tartozik, és született nekik három gyermekük: Tibor, Miklós (Miklos Porkolab Archiválva 2005. december 14-i dátummal a Wayback Machine-ben) és György. Ferenc G. házasságra lépett Éva Grosszal (Szeged, 1925 – Fargo, North Dakota, USA, 1992) és hat gyermekük született: Éva, Erika, Tamás, János, Gábor, és Michael. Összesen kilenc unokája van, akik közül heten gyermekkorukban ismerték a nagyszüleiket és egymást. Testvére, Joachim József festőművész és szobrász volt.[2]
Életpályája
Joachim Ferenc Budapesten, Bécsben, Münchenben (Hollósy Simon magániskolájában) és Párizsban tanult. Rendszeres résztvevője volt a Nagybányai Iskolának. Főbb otthonai és műtermei a szülővárosában, Szegeden és Budapesten voltak. Legtermékenyebb korszaka a Dél-Franciaországban, Marseille környékén töltött idő, amikor plain air képeit festette, csaknem százat. A Nemzeti Szalon alapító tagja volt Budapesten.
Művei
- Eleinte impresszionista képeket alkotott, majd áttért egy enyhén stilizált, kissé kötöttebb formanyelvre.[3]
- Önarckép (Bp. 1958), Olaj és vászon, 49 x 63 cm.
- Kőbánya Albániában[4]
Emlékezete
Műveiből kisebb kiállítás látható a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Képeinek nagy része magántulajdonban van, de internetes árveréseken, aukciós házak kínálatában időről időre felbukkannak. 2022 márciusa és júniusa között posztumusz kiállításon mutatták be számos művét a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyén, a Fekete házban.[5]
Képgaléria
-
Joachim Ferenc (1882–1964), és leánya Joachim Piroska, 1929 körül, Szeged
-
Joachim Ferenc (1882–1964), és felesége született Gráf Margit, és gyermekeik Piroska, Ferenc G. és Attila, 1925, Szeged
-
Joachim Ferenc (1882–1964), felesége és három gyermekük, 1944. Budapest
-
Joachim Ferenc és testvére, Joachim József rövid életrajza az 1935-ös Művészeti lexikonban
-
Joachim Ferenc önálló kiállítása Budapesten, 1925-ben. Ez a cikk megjelent a "Színházi Újság" 1925-ös kiadásában
-
Joachim Ferenc és családja a nagy gazdasági világválság alatt 1935-ben Budapesten. "Esti Kurir," 1935. március 15, 9. oldal
-
Joachim Ferenc (1882–1964), 1929 körül, Szeged
-
Gráf Júlia 1938-ban, Budapest. Arckép (Bp. 1938) Olaj és vászon, 60 cm x 80 cm
-
Joachim Ferenc (1882–1964) felesége. Szentgotthárd, 1965–1968 körül
-
Joachim Ferenc (1882–1964), felesége és első gyermekük, Piroska. Szeged, 1916 körül
-
Joachim Piroska (1913–), Joachim Ferenc első gyermeke
-
Joachim Ferenc G. (1920–1989), Joachim Ferenc második gyermeke, a Budapesti egyetemen vizsgázott kutató biológus és entomológus
-
Joachim Attila (1923–1947), Joachim Ferenc harmadik gyermeke, Attila
Jegyzetek
- ↑ Elhunyt Bp XIII. ker. 1947. máj. 5. Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 444/1947. folyószám
- ↑ Bár festészeti stílusuk eltér, kettejük szignóját sokszor össze is keveri a műkereskedelem. "Joachim Ferenc kései, zsinórírásos aláírása különösen hasonlít öccséére, csak a kezdő J betű felső szárának kialakítása tér el: Józsefnél ívesen hurkolódik, Ferencnél csücskös, zászlószerű." Forrás: Rieder Gábor - Szabó Tamás. A holdfény impresszionistája – Kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Tudományért Alapítvány, 9. o. [2022]. ISBN 978-615-6273-03-1
- ↑ Művészeti lexikon szócikke
- ↑ A Művészeti lexikon szerint a Nemzeti Galéria tulajdona
- ↑ Rieder Gábor - Szabó Tamás. A holdfény impresszionistája – Kiállítási katalógus. Szeged: Múzeumi Tudományért Alapítvány (2022). ISBN 978-615-6273-03-1