Johann Heinrich Lambert
Johann Heinrich Lambert | |
![]() | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Göttingeni Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Heinrich Lambert témájú médiaállományokat. | |
Johann Heinrich Lambert (Mühlhausen, 1728. augusztus 26. – Berlin, 1777. szeptember 25.) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.
Élete, munkássága
Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. 1765-ben mint a tudományos akadémia tagja Berlinben telepedett le, ahol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: Photometria (Augsburg, 1760); Insigniores orbitae cometarum proprietates (uo. 1761) és Cosmologische Briefe (uo. 1761). Filozófiai művei közül említendők: Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren (Lipcse, 1764, 2 kötet); Logische und phil. Abhandlungen (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a geográfiai térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).[2] Hőtani vizsgálódásaival tisztázta, hogyan terjed a hő kétdimenziós objektumokban (vékony fémlapokban). Eredményeit a háromdimenziós testekre Joseph Fourier általánosította.
Jegyzetek
Források
- Lambert. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X