Juan Carlos Cáceres

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Juan Carlos Cáceres
Egy 2012-es koncerten
Egy 2012-es koncerten
Életrajzi adatok
Születési névJuan Carlos Cáceres
Született1936. szeptember
Buenos Aires, Argentína
Származás Argentína
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Pályafutás
MűfajokTango, Jazz
Aktív évek1977 - napjaink
Hangszerének, zongora, harsona
Tevékenység
  • énekes
  • zongorista
  • énekes-dalszerző
  • festőművész
KiadókMañana
Juan Carlos Cáceres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Carlos Cáceres témájú médiaállományokat.

Juan Carlos Cáceres (Buenos Aires, 1936. szeptember – 2015. április 5.) a világ egyik legnevesebb és legkarizmatikusabb tangózenésze. Zongorán és harsonán játszik. Az éneklés mellett még jelentős festő is.

Élete

1936-ban Buenos Airesben látta meg a napvilágot. Rajongása a zenéért már gyermekkorban jelentkezett nála. Egy rádióműsor volt a kedvence, amiben a tangó fejlődését mutatták be. A műsorban olyan felvételek is megszólaltak, melyekben a környékbeli és katonai fúvószenekarok játszottak dalokat a candombétól a habanerán, a fandangón, a milongán át a tangóig. Cáceres legkedvesebb előadója a bandoneón-játékos Anibal Troilo volt. Művészeti iskolába járt, ahol zongorázni és harsonázni tanult. Festeni is ebben az időben kezdett, csak saját maga szórakoztatására. A zenei műfajok közül a tangó és a jazz érdekelte, azon belül is inkább, a romantikus válfaja. Napjai úgy teltek, hogy nappal iskolába járt, éjszakánként viszont a forradalmárok kedvelt találkozóhelyén, a Cueva de Passarato nevű jazz-klubban harsonázott. A ’20-as éveiben az argentin tangó-zenészek gyakran megfordultak az Egyesült Államokban. Az ott tanult jazz akkordokkal keverték szerzeményeik hangzásvilágát. A második világháború után sok francia muzsikus telepedett le Argentínában, akik magukkal vitték Django Reinhardt egyedinek számító manouche stílusát. Következésképp, gitáriskolák kezdtek nyílni Argentína kis- és nagyvárosaiban egyaránt. A habanera, a murga, a milonga és ezek az új hatások mind hozzájárultak Cáceres zenei fejlődéséhez. Az 1966-os puccs idején Spanyolországba költözött, majd néhány év múlva Franciaországban telepedett le. 1977-ben alapította meg Gotan nevű tangó-zenekarát, melynek ő volt a zongoristája. Elsősorban eredeti latin darabokat játszottak. Az évek folyamán egyre többet foglalkozott a festészettel, egy időre még a zenélést is felhagyta emiatt. Festményeinek témáit legtöbbször a tangóból meríti. Festett már képet a tangó aranykorának népszerű énekeséről Carlos Gardelről, valamint Astor Piazzolláról, amint Anibal Toilóval muzsikál éppen, de készített már freskót Latin-Amerika történetéről is. 1989-ben tért vissza a zenevilágba új együttesével a Tangofonnal, melyben újabb oldalát mutatta meg, hogy énekelni is kiválóan tud. Népszerűsége egyre csak nőtt. Szólóalbumokat is készített, nyers és mégis bársonyos hangja, szenvedélyes előadásmódja mindenkit azonnal lenyűgözött. 2005-ben megjelent Murga Argentina című lemeze, mely óriási sikert aratott. Az albumot rengeteg fesztivál és koncert meghívás követett a világ minden tájáról. 2006-ban vendégként játszott napjaink egyik legnépszerűbb tangó-együttese, a Gotan Project – Lunático című albumán. Cáceres jelenleg egy új elektro-jazz-tangó egyveleg projecten dolgozik.

Diszkográfia

Jegyzetek

Források

További információk

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Juan_Carlos_Cáceres&oldid=875571”