Juan Sánchez Cotán
Juan Sánchez Cotán | |
Született | Az adatok szerializációja sikertelen Orgaz |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Granada |
Állampolgársága | spanyol |
Foglalkozása | festőművész |
Festői pályafutása | |
Alkotott | 1580–1637 |
Mesterei | Lua-hiba a(z) Modul:Wikidata modulban a(z) 920. sorban: Érvénytelen tulajdonság: p1066 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Sánchez Cotán témájú médiaállományokat. | |
Juan Sánchez Cotán (Orgaz, 1560. június 25. - Granada, 1627. szeptember 8.) spanyol barokk festőművész, a realizmus úttörője Spanyolországban. Csendéleteit és bodegónjait,[1] különösen a hasonló holland és olaszországi alkotásokhoz képest, szigorú stílusban festette.
Életpályája
Orgazban született, Toledo közelében. Barátja és talán tanítványa volt Blas de Prado festőművésznek,[2] aki manierista stílusú csendéleteiről nevezetes, de egyben a realizmus előfutárának is tekinthető. Cotán a pályáját oltárképek festésével és vallásos alkotásokkal kezdte. Mintegy húsz éven keresztül a város arisztokráciája pártfogolta őt Toledóban; vallási jeleneteket, arcképeket és csendéleteket festett - ezek fogékony közönségre találtak a toledói társadalom művelt értelmiségi köreiben. Nevezetes csendéleteit a 17. század elején, világi életének vége előtt készítette el. 1603. augusztus 10-én az akkor negyvenes éveiben járó Sánchez Cotán bezárta toledói műhelyét, lemondott a világi életről, és belépett a Santa Maria de El Paular karthauzi kolostorba. Pályáját vallási alkotások festésével folytatta. 1612-ben Granadába küldték; elhatározta, hogy szerzetes lesz, és a következő évben laikus testvérként belépett a granadai karthauzi kolostorba. Bár ennek okai nem tisztázottak, ez a lépés akkoriban nem volt szokatlan. Cotán termékeny vallási festő volt. Kizárólag a Granadai kolostor számára dolgozott. Pályája 1617 körül érte el csúcspontját a nyolc nagyszerű elbeszélő festményből álló ciklusban, amelyet a granadai kolostor számára festett. A festő vallásos alkotásai ugyan archaikus hangulatúak, de a fény- és térfogatkezelés iránti élénk érdeklődésről is árulkodnak, és bizonyos tekintetben összevethetők az egyes műveivel annak az olasz Luca Cambiasonak, akivel Cotán az Escorialban ismerkedett meg. Annak ellenére, hogy visszavonult a világtól, Cotán befolyása erős maradt. A tárgyak közötti kapcsolatok, valamint a valóság illúziójának a fény és árnyék felhasználásával való megvalósítása iránti törekvése nagy hatással volt a későbbi spanyol festők, például Juan van der Hamen, Felipe Ramírez, Vincenzo, Bartolomeo Carducci és Francisco de Zurbarán munkásságára. Sánchez Cotán 1627-ben halt meg Granadában.
Képgaléria
-
Csendélet
-
Csendélet szárnyassal, zöldségekkel és gyümölcsökkel (1601)
-
Csendélet szárnyassal, zöldségekkel és gyümölcsökkel (1602)
-
Zeller és sárgarépák, 1603 körül
-
Ablak, gyümölcsök és zöldségek (1600 körül)
- Vallási tárgyú képei
-
Immaculate; 1603 után, 145,5 × 104 cm, magángyűjteményben.
-
Annunciation; 1603–27, 292 × 209 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
A pásztorok imádása]]; 1603–05, 157 × 245 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Menekülés Egyiptomba; 127 × 107 cm, 1600–27, magángyűjteményben.
-
Krisztus megkeresztelése; 1600–27, Granadai kolostor.
-
Az utolsó vacsora; 1618, 335 × 509 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Prayer in the Garden; 1626–27, 283 × 201 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Ecce Homo; 1626–27, 278 × 200 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Krisztus keresztvitele; 1603 után, Cartuja de Granada.
-
Jézus keresztre feszítése; 1603 után, Cartuja de Granada.
-
Virgin of Sorrows; 1626–27, 279 × 199 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Jézus feltámadása; 1618–27, 253 × 152 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
Mária mennybemenetele; 1603–27, 256 × 183 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
-
A Szűz megkoronázása; 1603–27, 256 × 198 cm, Museo de Bellas Artes de Granada.
Jegyzetek
Források
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Juan Sánchez Cotán című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.