Juliette Drouet

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Juliette Drouet
Charles-Emile-Callande de Champmartin festménye (1827 körül)
Charles-Emile-Callande de Champmartin festménye (1827 körül)
SzületettJuliette Joséphine Gauvain[1]
Az adatok szerializációja sikertelen
Fougères
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Az adatok szerializációja sikertelen
Állampolgárságafrancia
Élettársa
  • James Pradier
  • Anatoly Nikolaievich Demidov, 1st Prince of San Donato
  • Victor Hugo[2][3]
GyermekeiClaire Pradier
Foglalkozásaszínész
SírhelyeCimetière Nord de Saint-Mandé
A Wikimédia Commons tartalmaz Juliette Drouet témájú médiaállományokat.

Juliette Drouet (születési nevén Julienne Gauvain) (Fougères, 1806. április 10.Párizs, 1883. május 11.) francia színésznő, Victor Hugo múzsája, később társa a száműzetésben.

Élete

Néhány hónapos volt, amikor meghalt édesanyja, egy évvel később édesapját is elveszítette. Testvéreivel árvaházba került. Juliette-t később örökbe fogadta egy Drouet nevű rokona, és Párizsba költöztek. 1816 és 1821 között Saint-Mandéban tanult az Ágostonos Kanonisszák iskolájában. A feltűnően szép lány 1825-ben James Pradier szobrász modellje lett, aki róla mintázta a Concorde téren felállított Strasbourgot jelképező szobrot. Kapcsolatukból egy leány született. Pradier tanácsára 1828-ban színészettel próbálkozott Brüsszelben, majd Párizsban. Nevét ekkor változtatta Drouet-ra. A vaudeville-ben sikereket ért el, szépségével elkápráztatta a férfiakat. Anatole Demidoff gróf társaságában Itáliában járt. Juliette 1833 elején ismerte meg Hugót a Lukrécia Borgia olvasópróbáin. Sikert aratott Negroni hercegnő szerepében, de novemberben megbukott a Stuart Máriában. Kimerítették az előadások, anyagi gondok nyomasztották és adósságbehajtók zaklatták. Abbahagyta a színjátszást, Hugo vállalta Juliette és lánya eltartását. Juliette egész életét Hugónak szentelte. 1852-ben ő mentette meg a börtöntől III. Napóleon államcsínye után, s bár követte az írót az emigrációba, külön laktak. Hugo számos verset írt hozzá. Minden évben együtt ünnepelték megismerkedésük évfordulóját, és írtak a közösen vezetett, gyengéd szeretettel Évfordulók könyvének[4] nevezett füzetbe. 1883. május 11-én hunyt el. Claire lánya mellé temették el Saint-Mandéban.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikk

Források