Kámai-víztározó
| Kámai-víztározó | |
 | |
| Ország(ok) | Oroszország |
| Vízgyűjtő terület | 167 200 |
| Elsődleges források | Lista
|
| Elsődleges lefolyások | Káma |
| Hosszúság | 272 km |
| Szélesség | 30 km |
| Felszíni terület | 1915 km2 |
| Legnagyobb mélység | 28,6 m |
| Víztérfogat | 12 200 km3 |
| Elhelyezkedése | |
 Kámai-víztározó
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 58° 08′, k. h. 56° 21′58.133333°N 56.350000°EKoordináták: é. sz. 58° 08′, k. h. 56° 21′58.133333°N 56.350000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kámai-víztározó témájú médiaállományokat. | |
A Kámai-víztározó (oroszul: Камское водохранилище) Oroszországban, a Káma folyón kialakított vízlépcsősor része, elsőként megépített nagy víztározója. (A másik két tározó a Votkinszki- és a Nyizsnyekamszki-víztározó).
Földrajz
A Kámai-vízerőmű (eredetileg 504 MW; 2014 végén 543 MW) és gátja a Csuszovaja torkolata alatt, Perm északi külvárosának körzetében épült. A víztározó feltöltését 1954 tavaszán kezdték meg, elárasztása előtt több települést vagy településrészt új helyre költöztettek. 1956 tavaszára érték el a szükséges, 108 m abszolút magasságban meghatározott vízszintet. Ennél a vízszintnél a vízfelszín területe: 1915 km². A víztározó befogadóképessége 12 200 millió m³; átlagos mélysége 6,5 m, maximális mélysége 30 m; hossza a mederben 372 km. Északon Bereznyikiig terjed, de a visszaduzzasztó hatás még tovább, a Visera torkolatáig érvényesül. Vízgyűjtő területe (167 200 km²) jobb oldalon a Kelet-európai-síkság egy részére, bal oldalon az Urál előhegyeire és nyugati lejtőire terjed ki.
Mellékfolyók
Közvetlenül a víztározóba torkolló nagyobb folyók:
- jobbról a síksági, lassú folyású Kondasz, Inyva, Csermoz és Obva;
- balról az Urálban eredő, nagyobb vízhozamú Jajva, Koszva és Csuszovaja (a Szilvával).
A mellékfolyók torkolati szakasza 50–140 km hosszban a visszaduzzasztás hatására öböllé szélesedik. A part menti városok: Bereznyiki, Uszolje, Dobrjanka, Perm.
Hasznosítás
A vízszintet a szezonnak és az energiaszükségletnek megfelelően szabályozzák. Tél végére a kevés vízutánpótlás és a vízerőmű működtetése miatt a vízszint 7–8 m-rel csökken. A tavaszi áradás idején a vízhozam mintegy harmadát visszatartják a tározóban, és a szezon alatt visszanyerik a télen „elveszített” vízmennyiséget. A tározó elsődleges célja a Kámai-vízerőmű működéséhez, a villamosenergia termeléséhez szükséges víztömeg, vízi energia biztosítása. Emellett a folyó vízállásának szabályozása állandó víztartalékot jelent a nagy ipari üzemek (pl. a bereznyiki vegyipari kombinátok) számára. A tározó partján, Dobrjankában nagy teljesítményű hőerőmű is működik. A víztározó révén egészen az északi Szolikamszkig 3,6 m mély vízi út jött létre, ami lehetőséget ad a fa- és vegyipari termékek déli és a gabonafélék északi irányú olcsó és biztonságos szállítására.
Források
- Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977). Hozzáférés ideje: 2015. április 25.
- Kamszkaja GESZ (orosz nyelven). Rushydro.ru. [2015. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
- K. D. Mikova: Enciklopegyija Permszkij kraj / Kamszkoje vodohranyiliscse (orosz nyelven). Permculture.ru. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
- Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 144. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)
