Kékpapír
A kékpapír iskolai tanszerek (füzetek és tankönyvek) csomagolására („bekötésére“) használták az 1950-es[1], 1960-as és 1970-es években. Feltehetőleg B/1 méretben volt beszerezhető. A korra jellemző volt a piros csíkos címke, amit ráragasztottak.[2][3] (Ezt vignettának hívták, ragadását a bélyegekéhez hasonló gumizással biztosították, amely nedvességgel érintkezve vált ragadóssá.) Voltak iskolák, ahol az egész osztálynak ilyen volt a füzetcsomagolása. Jellemzően a tankönyveket is be kellett vonni vele. Habár a kékpapír is fényérzékeny volt – vagyis idővel a napon kifakult –, gyakran használták fényvédelemre is, belülről az ablaküvegekre ragasztva kánikulai napokon. A nyolcvanas évek elején kivonták a forgalomból, a nejlonborító és a színes ofszetpapír kiszorította. A kékpapír a korszak messze legjellemzőbb füzet-csomagolópapírja volt. Kivonása idején indokolttá vált a csomagoló barna színének kihangsúlyozása.
Jegyzetek
- ↑ kommentek a retronom.hu oldalon NofreT hozzászólása (26374) online
- ↑ Szülői munkaközösség Index.hu forum hodográf hozzászólása online
- ↑ kommentek a retronom.hu oldalon NofreT hozzászólása online