Közönséges vízilófark

Közönséges vízilófark
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények;
Törzs:	Zárvatermők;
Csoport:	Valódi kétszikűek;
Rend:	Ajakosvirágúak;
Család:	Útifűfélék;
Nemzetség:	Hippuris;
Tudományos név
	Hippuris vulgaris; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges vízilófark témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges vízilófark témájú médiaállományokat és Közönséges vízilófark témájú kategóriát.

A közönséges vízilófark (Hippuris vulgaris) az útifűfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában honos, vízi növényfaj.

Megjelenése

A közönséges vízilófark lágyszárú, évelő növény. Szárának hossza 10-től 150 cm-ig is terjedhet, a vízből általában 20-50 cm-nyi áll ki. Az iszapban kúszó rizómájának vastagsága 3-5 mm, belőle nőnek ki az üreges, nem elágazó szárak. Levelei a vízből kiálló szárvégeken nőnek, örvösen, általában 6-12-esével. Alakjuk szálas vagy megnyúlt lándzsás, végük nem túl hegyes, élük ép vagy alig fogazott, hosszuk 1,5-6 cm, szélességük 0,1-0,2 cm; a szár közepén a leghosszabbak. Középere nem feltűnő, láthatóak az oldalerek is. A víz alatti levelek hosszabbak és vékonyabbak. Apró, lilás, hímnős virágai a levélhónaljakban fejlődnek, sziromtalanok, nem feltűnők. A porzó kb 1,5 mm, a bibe 1 mm hosszú. Termése 1,5-2,5 mm-es tojásdad, sima kaszat. Kromoszómaszáma 2n = 32.

Elterjedése, életmódja

Eurázsiában (Izlandtól Kamcsatkáig), Észak-Amerikában, Dél-Amerika mérsékelt övi részén és Ausztráliában honos. Sekély álló- vagy lassan folyó vizekben, ritkán iszapon él. Áprilistól szeptemberig virágzik, májustól októberig érlel termést. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Dísznövényként hasznosítják, parkok, kertek tavacskáiba telepítik.