Közgazdász

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A közgazdász egy felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozás. Magyarországon a FEOR 2511-es kódja alá tartozik.

Feladatai

  • Tanulmányozza a gazdasági élet jelenségeit, törvényszerűségeit,
  • elemzi és értelmezi a gazdasági folyamatokat, adatokat, összefüggéseket (így pl. a termelés, a foglalkoztatás, árszínvonal stb. alakulását),
  • gazdasági beszámolókat, költségvetéseket, prognózisokat ír, valamint
  • a gazdaság egészére kiterjedő, illetve a gazdálkodó egységekre vonatkozó döntéseket készít elő.

Tipikus közgazdász munkakörök

  • Közgazdász
  • Gazdasági elemző
  • Közgazda
  • Tervező-elemző közgazdász

A foglalkozás gyakorlására jogosító képesítések

Az OSZK szerint

  • Gazdasági mérnök
  • Okleveles közgazdász
  • Közgazdász (főisk.) gazdálkodási szakon
  • Közgazdász (főisk.) kereskedelmi szakon
  • Közgazdász programozó matematikus
  • Közgazdász tanár
  • Közgazdász (főisk.) külgazdasági szakon
  • Közgazdász (főisk.) nemzetiségi kommunikációs szakon
  • Pénzügyi szakon üzemgazdász
  • Vállalkozásszervező közgazdász
  • Közgazdász nemzetközi marketing és TQM szakon
  • Közgazdász vendéglátó szakoktatói szakon
  • Közgazdász kereskedelmi szakoktatói szakon
  • Közgazdász vendéglátó és szálloda szakon
  • Mezőgazdasági közgazdász
  • Gazdaságpolitikus
  • Vállalatgazdálkodási üzemgazdász
  • Pénzügyi közgazdász (tiszti)

A Bologna-rendszerben

  • Közgazdasági elemző
  • Közgazdász alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szakon
  • Közgazdász emberi erőforrások alapképzési szakon
  • Közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
  • Közgazdász gazdaságelemzés alapképzési szakon
  • Közgazdász katonai gazdálkodási alapszakon pénzügy szakirányon
  • Közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon
  • Közgazdász közszolgálati alapképzési szakon
  • Közgazdász nemzetközi gazdálkodási alapképzési szakon
  • Közgazdász pénzügy és számvitel alapképzési szakon
  • Közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon
  • Okleveles biztosítási és pénzügyi matematikus-közgazdász aktuárius szakirány
  • Okleveles közgazdász marketing szakon
  • Okleveles közgazdász MBA szakon
  • Okleveles közgazdász pénzügy szakon vállalati pénzügyek szakirány
  • Okleveles közgazdász turizmus-menedzsment szakon
  • Okleveles közgazdász, gazdaság-matematikai elemző szakon gazdaságmodellezés szakirány
  • Okleveles közgazdász, közgazdálkodás és közpolitika szakon közpolitika elemzés szakirány
  • Okleveles közgazdász, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakon nemzetközi gazdaságelemzés szakirányon
  • Okleveles közgazdász, regionális és környezeti gazdaságtani szakon területfejlesztési szakirány
  • Okleveles közgazdász, számvitel szakon vezetői számvitel szakirány
  • Okleveles közgazdász, vállalkozásfejlesztési szakon
  • Okleveles közgazdász, vezetés és szervezés szakon szervezetalakítás és folyamatszervezés szakirány
  • Okleveles logisztikai menedzser

Közgazdászképzés Magyarországon

Az 1970-es évekig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (mai neve: Budapesti Corvinus Egyetem) jelentette a hazai hazai közgazdasági felsőoktatást. Az 1970-es években a Budapesten kívüli egyetemek közül elsőként Pécsen került sor közgazdasági oktatásra, ekkor még a Janus Pannonius Egyetemen. A fővárosban működő gazdasági képzést biztosító főiskolák (a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a Külkereskedelmi, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola) voltak még jelen a hazai felsőoktatásban ezen a területen. Ezen főiskolák integrációjukat követően egy intézménybe kerültek összevonásra, amely 2000-ben felvette a Budapesti Gazdasági Főiskola elnevezést, majd a Budapesti Gazdasági Egyetem nevet. A rendszerváltást követően, az 1990-es években bekövetkezett változások eredményeként az országban működő legtöbb egyetemen jelenleg van valamilyen gazdasági jellegű képzés. A legtöbb kínálatban szerepelnek az alábbi szakok: gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, marketing-kereskedelem, turizmus-vendéglátás, humán-erőforrás menedzsment. A jelentősen megnövekedett közgazdász végzettséggel rendelkezők számából adódik, hogy a közgazdászdiploma az 1990-es évek elejétől kezdve folyamatosan és jelentősen veszített értékéből. A 2020-as években a frissen végzettek többsége már a nemzeti átlagfizetés alatt tud csak elhelyezkedni, a karrierlehetőségeik is jelentősen korlátozottak. A mérnöki, informatikai és orvosi képzésekhez képest a közgazdász végzettség értéke drasztikusan visszaszorulóban van, annak ellenére, hogy a felvételi pontszámok alapján még mindig a legnépszerűbb szakokat jelentik a felvételizők körében. Magyarországi felsőoktatási intézmények gazdasági szakokkal

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Közgazdász&oldid=234746”