Közlekedőedények

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Közlekedőedények
A közlekedőedények töltődése

Közlekedőedények alatt olyan folyadékkal töltött edényrendszert értünk, amelyben az edények felső része nyitott és az alsó részük úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a folyadék az egyikből a másikba átfolyhasson. Ha a folyadék homogén, akkor a folyadékszint minden edényben ugyanolyan magas, bármilyen legyen az edények alakja és szélessége. Ennek az a magyarázata, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha a folyadék belsejében a szabad felszínnel párhuzamos bármely felületen a hidrosztatikai nyomás mindenütt ugyanakkora. Mivel a hidrosztatikai nyomás a folyadékoszlop magasságától függ, ebben az esetben a folyadékoszlopok magasságai egyenlők. Két különböző sűrűségű (ρ1,ρ2) egymással nem keveredő folyadék esetében a hidrosztatikai nyomás egyenlőségére vonatkozó feltétel a következőt jelenti:

ρ1gh1=ρ2gh2,

ahol h1,h2 a folyadékszintek magassága, g a földi nehézségi gyorsulás. A folyadékoszlopok magasságának aránya tehát:

h1h2=ρ2ρ1

Egymással nem keveredő folyadékoknak a közös érintkezési szinttől mért magasságai a folyadékok fajsúlyaival (sűrűségével) fordítva arányosak.

Legfontosabb gyakorlati alkalmazás

A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat. A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.

További gyakorlati alkalmazások

Tömlős vízmérték

Források

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hungaropedia.org/index.php?title=Közlekedőedények&oldid=333725”