Kőnig-egyenlőtlenség

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Kőnig-egyenlőtlenség a halmazelmélet egyik tétele, amely Kőnig Gyula matematikustól származik. A tétel szerint ha a kiválasztási axióma igaz, I tetszőleges indexhalmaz, mi és ni számosságok minden iI értékre, amire mi<ni teljesül minden iI esetén, akkor

iImi<iIni.

ahol a bal oldalon az mi számosságok összege, a jobb oldalon az ni számosságok szorzata áll. E tétel következménye, hogy κcf(κ)>κ teljesül minden végtelen számosságra. Innen cf(λκ)>κ adódik minden κ0, λ2 számosságra, speciálisan cf(2κ)>κ.

Bizonyítása

Legyen XiiI, YiiI két, páronként diszjunkt halmazok sorozata, amire |Xi|=κi<λi=|Yi|. Elég belátni, hogy van egy injektív, de nem bijektív Φ:iIXi{f:IiIYiiIf(i)Yi} Legyen αi elem YiXi-ből iI-re. Legyen továbbá xiIXi. Ekkor egyértelműen van egy jI, hogy xXj. Legyen f:=Φ(x) az a függvény, amire f(i)={x,i=jαi,ij. Ekkor Φ injektív. Adva legyen most egy Φ, és definiáljuk f(i)-t minden iI-re Yi{Φ(x)(i)|xXi} elemeként. Ekkor f az i helyen különbözik Φ Xi-beli képétől. Mivel ez minden iI-re teljesül, Φ nem szürjektív, és így nem bijektív.

Források

  • Jech, Thomas: Set Theory, Springer-Verlag Berlin Heidelberg (2006), ISBN 3-540-44085-2.
  • Kőnig Gyula: Zum Kontinuumsproblem, Mathematische Annalen 60 (1905), 177-180.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Satz von König (Mengenlehre) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.