Kaas Ivor

Innen: Hungaropédia
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Kaas Ivor
SzületettAz adatok szerializációja sikertelen
Lontó
ElhunytAz adatok szerializációja sikertelen
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiKaas Albert
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1875. augusztus 30. – 1878. június 29.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1888. október 17. – 1892. január 4.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1903. január 31. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.)
SírhelyeFiumei úti sírkert (28-díszsor-27)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaas Ivor témájú médiaállományokat.

Báró reventlowi Kaas Ivor (Lontó, 1842. január 24.Budapest, 1910. december 2.) publicista, politikus.

Életpályája

Apai ágon dán eredetű volt. Atyja, Kaas Ede báró a Walmoden lovasezred főhadnagyaként jött hazánkba, ahol megismerte és nőül vette Ivánka Idát. Felesége kedvéért otthagyta az osztrák hadsereget és Magyarországon telepedett le. Ivor a Hont vármegyei Lontón született, középiskoláit 1853 és 1859 között Pozsonyban és Szarvason végezte. 1860 márciusában a Táncsics Mihály vezetése alatt álló osztrákellenes egyetemi diákszervezkedés néhány más részvevőjével együtt elfogták, hét hónapot börtönben töltött. Ezután 1863-ig a pesti egyetemen jogot hallgatott; ekkor Amszterdamba ment, ahol bankárként dolgozott 1865 januárjáig. 1866-ban visszatért hazájába, és belépett A Hon, később pedig a Hazánk szerkesztőségébe. 1868 őszén előbb Kelet-Ázsiába utazott,[2] ahol meglátogatta, Sziámot, Kínát, Japánt, majd Fokföldet és Észak-Amerikát. 1870 februárjában visszatért és egy évig Andrássy Gyula gróf mellett volt fogalmazó. 1871-ben a Reform szerkesztőségébe lépett, később a Budapesti Hírlap és 1875 és 1894 között a Pesti Napló főmunkatársa lett. Szerzőként közreműködött a Magyar Korona című napi-, majd hetilapban is. 1894-től a Budapesti Hírlap, 1903-tól az Alkotmány munkatársa.

Kaas Ivor báró sírja Budapesten. Fiumei úti sírkert 28-díszsor-27.

1875-től kezdve több alkalommal is országgyűlési képviselő volt. Az 1875–1878. évi országgyűlésen a hátszegi, az 1888 és 1892 közötti országgyűlési ciklusban a főváros IV. kerületét (Belváros) képviselte. 1875 és 1876 között a Szabadelvű Párt tagja volt, majd annak ellenzékéhez csatlakozott. Előbb Apponyi Albert Mérsékelt Ellenzékének (1891-től Nemzeti Párt) volt híve, a második Wekerle-kormány 1890-es évek eleji egyházpolitikai reformjai hatására pedig alapító tagja lett a Katolikus Néppártnak. E párt programja alapján választották országgyűlési képviselővé Zsámbokréten egy 1903-as időközi választáson, majd másodszor az 1905-ös általános választásokon is. Az 1905-ben győztes szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának, illetve a Petőfi Társaságnak is tagja volt.

Emlékezete

Barátja, Rákosi Jenő szerint Kaas „nagy költői tehetség volt,” aki „korán bekerült a politikába, mielőtt önnönmagára rátalált volna,” s akinek a politikai küzdelmek „minden fordulata, minden változása, minden tünete, izgalma és ütközete alkalom volt arra, hogy publicisztikai lantját megszólaltassa”.[3] Budapest V. kerületében egy ideig a mai Nyáry Pál utca viselte nevét. Sírja a Fiumei úti sírkertben található.

Jegyzetek

  1. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  2. A keletázsiai expeditió. Pest, 1869. I. II.
  3. Rákosi Jenő: Emlékezések. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2018. (Nemzeti könyvtár) 153. o.

Források

További információk