Kalinkavicsi
| Kalinkavicsi (Калінкавічы) | |||
 | |||
| Jellegzetes poleszjei faházak a Béke utcában | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Terület | Homeli | ||
| Járás | Kalinkavicsi | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 247710 | ||
| Körzethívószám | +375 2345 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 36 656 fő (2025. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 126 m | ||
| Időzóna | EET (UTC+2) EEST (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 é. sz. 52° 08′, k. h. 29° 20′52.133333°N 29.333333°EKoordináták: é. sz. 52° 08′, k. h. 29° 20′52.133333°N 29.333333°E | |||
| Kalinkavicsi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalinkavicsi témájú médiaállományokat. | |||
Kalinkavicsi (Калінкавічы, oroszul Kalinkovicsi) város Fehéroroszország Homeli területének nyugati részén, a Kalinkavicsi járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 36,5 ezer fő volt [1]. Homeltől 123 km-re nyugatra a Pripjaty folyó közelében fekszik, a közeli (10 km) Mazirral várospárt alkot. Elsősorban mint vasúti csomópont és iparváros ismert.
Története
Kalinkavicsiről az első írásos említés 1560-ból származik. Sokáig jelentéktelen település volt, fejlődése csak a Homel-Breszt közötti Poleszjei vasútvonal (1882) megépülésével lendült fel, majd 1910-ben a Szentpétervár-Ogyessza közötti vasút is elérte és fontos vasúti csomóponttá avatta. A Poleszje hatalmas erdőségeinek faanyagát ezután gyorsan eljuttathatták a felvevőpiacokra. 1924-1930 között, majd 1939-től újra járási székhely lett. 1941. augusztus 21-én foglalták el a németek. Közelében két hónapon át állt a front 1943 végén, végül 1944. január 14-én szabadult fel. Az itt elesettekre (közülük 15-en kapták meg a Szovjetunió hőse rangot) ma az Alleja Gerojev emlékeztet. 1998-ban a város és a járás közös irányítás alá került.
Gazdasága
Hagyományosan fejlett fafeldolgozása, jelentős bútorgyár üzemel itt. Az építőipart a vasbeton szerkezetek gyártása képviseli. Húskombinát, malomipar. A városon keresztülhalad a Breszt-Brjanszk közötti M10-es főút, valamint a Babrujszkot az ukrán határral összekötő P31-es út.
Városszerkezet, látnivalók
A városközpont a Poleszjei vasútvonal futásától délre, a Főpályaudvar környékén alakult ki. Észak-déli tengelye a Szovjetszkaja utca, melyet a homeli főút részeként funkcionáló Béke utca (ulica Mira) keresztez. A két út kereszteződése közelében építették ki a város legnagyobb templomát, melyhez impozáns harangtorony is tartozik.
Jegyzetek
- ↑ Численность населения на 1 января 2025 г. и среднегодовая численность населения за 2024 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. The population as of January 1, 2025 and the average annual population for 2024 in the Republic of Belarus by regions, districts, cities and urban-type settlements . National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2025. március 28.
