Kamerun világörökségi helyszínei

Kamerun területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, tizennyolc helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

	Dja Állatrezervátum
	1987
	Természeti (IX)(X)
	Védett terület: 526 000 ha, hivatkozás: 407
	Az Afrika egyik legnagyobb és legvédettebb esőerdőjében található 5000 négyzetkilométeres Dja Állatrezervátum a Dja folyó felső szakaszának egy természetes kanyarulatában fekszik. A nehezen megközelíthető, kivételesen változatos állatpopulációval rendelkező természetvédelmi terület 90 százaléka érintetlen és kevéssé tanulmányozott. A terület viszonylag sík, kivéve a rezervátum délkeleti részét, amire sziklák, zúgók és vízesések jellemzőek. A növénytakaró főként sűrű örökzöld erdőből, nagyjából ötven fafajtából áll. Az esőerdőt mocsári növényzet egészíti ki, valamint másodlagos erdők, legelők és a 20. század közepén elhagyott települések. A rezervátum gyéren lakott, kis elszórt táborokban hagyományos életmódjukat napjainkig megőrző pigmeusok élnek. A védett terület mintegy száz emlősfajnak ad otthont és főleg majmairól (síkvidéki gorillák, fehérhasú cerkófok, csimpánzok, és bajszos cerkófok), valamint a rendkívül ritka afrikai erdei elefántról nevezetes. A parkban élő állatok közé tartoznak még a szitutungák (mocsári antilopok), a bongók (erdei antilopok), a bivalyok, a leopárdok, a varacskos disznók és a pangolinok (tobzoskák). A hüllőket pitonok, gyíkok, és veszélyeztetett krokodilok képviselik. A térséget bozóttüzek és orvvadászok veszélyeztetik.

	Sangha Trinational
	Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Köztársaság közös világörökségi helyszíne
	2012
	Természeti (IX)(X)
	Védett terület: 746 309 ha, puffer zóna: 1 787 950 ha, hivatkozás: 1380
	A Kongó-medence északnyugati részén 750 000 hektáron fekvő Sangha Trinational a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Köztársaság és Kamerun közös világörökségi helyszíne. A három ország találkozási pontjánál kialakított természetvédelmi terület három részből áll, ezek a Lobéké Nemzeti Park Kamerunban, a Dzanga-Ndoki Nemzeti Park a Közép-afrikai Köztársaságban és a Nouabalé-Ndoki Nemzeti Park Kongóban. A parkok egy sokkal nagyobb erdős térségben helyezkednek el, ahol egy 1790 000 hektáros puffer zónát jelöltek ki a védelmére. A puffer zóna része a Dzanga-Sanga Erdei Rezervátum, ami a Dzanga-Ndoki nemzeti park két különálló részét köti össze. Sangha Trinational legnagyobb része mentes az emberi tevékenységtől, érintetlen trópusi esőerdő, gazdag és változatos növény- és állatvilággal. Az erdő egyes részét örökzöld növények borítják, már részei állandóan mocsaras illetve periodkusan víz alá kerülő területek. A park védelmet nyújt olyan ritka és veszélyeztetett fajoknak mint a síkvidéki gorilla, az erdei elefánt, a csimpánz, valamint több antilopfajnak, köztük a szitutungának és a bongónak.

Elhelyezkedésük

Dja Állatrezervátum Sangha Trinational

Javasolt helyszínek

Név	Kép	Típus	Kritérium	Év	Hiv.
A Mandara-hegységbeli Diy-Gid-Biy kultúrtáj		kulturális	III, V, VI	2020	[1]
Bimbiai rabszolgakikötő		kulturális	III, VI	2020	[2]
Takamanda Nemzeti Park Kamerun és Nigéria közös jelölése		természeti	IX, X	2020	[3]
A Csád-tó kultúrtáj Csád, Kamerun, Niger és Nigéria közös jelölése		Vegyes	II, III, VII, IX	2018	[4]
Boumba Bek és Nki Nemzeti Parkok		természeti	VII, IX, X	2018	[5]
Bouba Ndjidda Nemzeti Park		természeti	IX, X	2018	[6]
Campo-Ma'an Nemzeti Park		természeti	VII, VIII, IX, X	2018	[7]
Waza Nemzeti Park		természeti	IX, X	2018	[8]
Bafut főnöki központ		kulturális	I, III, V, VI	2018	[9]
Goto Goulfey tornya		kulturális	I, III	2018	[10]
Bidzar sziklarajzai		kulturális	I	2018	[11]
Djohong megalitikus emlékei		kulturális	I, IV, V	2018	[12]
Saa megalitikus emlékei		kulturális	III, IV, V	2018	[13]
Njock vasúti alagútjai		kulturális	IV, VI	2018	[14]
Rey-Bouba szultáni palotája		kulturális	I, II, III	2018	[15]
A Lobé zuhatagjai kultúrtáj		kulturális	V, VI, VII	2018	[16]
Shum Laka régészeti helyszíne		kulturális	III, IV, V	2018	[17]
A Grassfield régió hagyományos törzsfőnöki házai		kulturális	II	2018	[18]

Források

• Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 
• UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2 
• Kamerun az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
• Kamerun javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)