Karl Christian Planck

Karl Christian Planck
Született
Elhunyt
Állampolgársága	német
Foglalkozása	filozófus író evangélikus teológus
Iskolái	Tübingeni Egyetem
Sírhelye	Pragfriedhof Stuttgart
Sablon Wikidata Segítség

Karl Christian Planck (Stuttgart, 1819. január 17. – Winnenden, 1880. január 7.) német filozófus. Hegelből indult, később elvált tőle és a realizmusnak egy rendszerét dolgozta ki, mely inkább csak névleg az, mert Planck a modern természettudományi elméletek ellen hévvel küzdött. Nála a való extenzív és intenzív mennyiségű, s belső középponti össztevékenység minden jelenség formája, a mindenségé, a szervezeté és a megismerő és erkölcsi egyéniségé. Az igazi vallási tudat a tiszta természet megismerésében nyilvánul. Az észt az élet természeti föltételeinek kell alárendelni, nem pedig a halhatatlanság hitével tőlük elszakítani. Meghalt mint a maulbronni evangélikus szeminárium eforusa.

Főbb művei

• Die Weltalter (1850, 1851, 2 rész);
• Grundlinien einer Wissenchaft der Natur (1864);
• Grundiss der Logik (1873);
• Testament eines Deutschen; Philosophie der Natur und der Menschheit, kiadtta KöstlinK. (Tübingen, 1881).

Forrás

• Planck. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X