Karl Ludwig Czekelius

Karl Ludwig Czekelius
Született	1804. augusztus 29. Nagyszeben
Elhunyt	1869. május 27. (64 évesen) Bécs
Állampolgársága	Ciszlajtánia osztrák
Foglalkozása	titkos tanácsos
Tisztsége	az erdélyi országgyűlés tagja (1863–1864) az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1863. október 4. – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Ludwig Czekelius témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Karl Ludwig Czekelius von Rosenfeld, magyaros írásmóddal Czekelius Károly Lajos (rosenfeldi báró) (Nagyszeben, 1804. augusztus 29. – Bécs, 1869. május 27.) valódi belső titkos tanácsos.

Élete

Johann Michael Czekelius erdélyi királyi tanácsos fia volt. Nagyszebenben tanult a gimnáziumban és a kolozsvári királyi líceumban 1824-ig. Ez év szeptember 3-án az erdélyi kamarai hivatalnál állami szolgálatba lépett, és gyakornok lett Bécsben a császári és királyi udvari kamaránál. 1833. október 20-án báró Vlasits altábornagy és horvátországi királyi biztos mellé rendelték; ennek visszahívása után 1834. február 24-én Habsburg–Estei Ferdinánd Károly József főherceg mellé került, akit erdélyi királyi biztossá neveztek ki. Szintén az ő kíséretében vett részt az 1837–1838. évi erdélyi országgyűlésen; ezután a bécsi császári és királyi udvari kamaránál volt titkár. 1843. december 2-án valódi kormánytanácsossá és a császári és királyi államtanácsnál iktatóvá nevezték ki. 1845. október 28-án udvari tanácsos lett, ebben a hivatalában 1848 végéig maradt. 1849-ben a császári pénzügyminisztériumban előadó tanácsossá nevezteték ki. 1850–1851-ben az erdélyi császári és királyi pénzügyi törvényszék rendezésével bízták meg. 1858. február 11-én a császári és királyi pénzügyminisztériumban osztálytanácsos és 1862. augusztus 28-án valódi belső titkos tanácsos, 1863-ban pedig a Birodalmi Tanács (Reichsrat) örökös tagja lett. Számos politikai cikket írt a hírlapokba 1869-ig. Erdély történetére vonatkozó oklevélgyűjteménye, mely több ezer darabból állt, többek közt az 1301–1526 időközből 483 másolatot és 306 regestát foglalt magában.

Munkái

• Ungarns und Siebenbürgens Stellung zur Gesammt-Monarchie. Wien, 1848.
• Kossuth als Staatsmann gegenüber von Oesterreich und Deutschland. Uo. 1848.
• Die kroatische Frage und Oesterreich. Uo. 1848.
• Ungarn im Gesammtstaate. Uo. 1861.
• Für die Arad-Hermannstädter Eisenbahn. Uo. 1864.
• Die Wahreheit in der siebenbürgischen Eisenbahnfrage. Eine Denkschrift an den hohen Reichsrath. Uo. 1865.

Kéziratban

• Geschichte des Jesuitismus in Siebenbürgen von der Zeit der Franz Rákóczi'schen Revolution bis zum Jahre 1759
• Geschichte der griechisch-unirten Kirche in Siebenbürgen. (Bevégzetlen.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.