Kelényi B. Ottó
| Kelényi B. Ottó | |
| Született | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
| Elhunyt | 1944 (46-47 évesen) Az adatok szerializációja sikertelen |
| Állampolgársága | Az adatok szerializációja sikertelen |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | osztályvezető (1922–1944, Budapest Gyűjtemény) |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1920) |
Kelényi Béla Ottó (Kelényi Béla Lajos) (Budapest, 1897. február 25.[2] – Ausztria[3]/Bisingen,[4] 1944. október) magyar könyvtáros, bibliográfus, történész, a budapesti csillagvizsgálók történetének kutatója.
Életpályája
Szülei: Kelényi Gyula főmérnök (1861–1913)[5][6] és Sthymmel Irén voltak.[2] Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte el a Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, ahol 1920-ban történelem-latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1920-ban levéltárosi szakvizsgát is tett. Az egyetem után Sopronban vállalt tanári munkát; a helyi főreáliskola és leánygimnáziumban. 1922-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének a vezetője ideiglenes hivatalnokként, 1924-től kinevezett könyvtárosként. 1935-ben I. osztályú könyvtárossá, 1936-ban pedig II. osztályú főkönyvtárossá nevezték ki. Konzervatív katolikus oldalról indult, 1944-ben bekapcsolódott az illegális antifasiszta mozgalomba. A nyilasok letartóztatták és deportálták. Ausztriában egy koncentrációs táborban halt meg. A Budapest története című sorozat tervezetének kidolgozója és az I. kötet felelős szerkesztője volt. Pest-Buda történetéről írt tanulmányokat.
Művei
- A gellérthegyi csillagvizsgáló Tittel Pál és Mayer-Lambert Ferenc idejében (1929)
- A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézete (Budapest, 1929)
- Esterházy Károly gróf egri püspök csillagvizsgálójának könyvtára és az egri asztronómusok működése (1930)
- A gellérthegyi csillagvizsgáló könyvtára (Budapest, 1930)
- A magyar csillagászat története (Budapest, 1930)
- Az egri érseki Líceum csillagvizsgálójának története (Budapest, 1930)
- A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása (Tanulmányok Budapest múltáról, 1936)
- Buda és Pest város képe az idegen utazások irodalmában (Tanulmányok Budapest múltjából, 1938)
- Aquincum irodalma (Szász Bélával, A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, 1939)
- Iparosok és kereskedők Budán és Pesten a középkorban (Budapest Régiségei, 1943)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07642.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2,0 2,1 Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. állami születési akv. 633/1897. folyószám alatt.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyarországi csillagászok életrajzi lexikona
- Jeles könyvtárosok
- https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_Evkonyv_1988-1989-1990/?pg=59&layout=s
További információk
- Bartha Lajos: A pest-budai csillagászat krónikása Kelényi Béla Ottó. = Meteor 1997/10.
- A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeállította: Berkó Pál, Legányi Norbert. Pannonhalma, 1987. Széchenyi ny.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Budapest, Kossuth, 1987.
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8