Kelenhegyi Márton
Kelenhegyi Márton | |
Született | Kollmann Márton Ferenc Győző Orsolya Az adatok szerializációja sikertelen Budapest |
Elhunyt | Az adatok szerializációja sikertelen Az adatok szerializációja sikertelen |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Tóth Kamélia Irén (h. 1944–1978) |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | egyetemi tanár |
Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1944, orvostudomány) |
Kitüntetései | Szocialista Munkáért érdemérem (1958) |
Sírhelye | Debreceni köztemető (XI. közéleti 20.) |
Kelenhegyi Márton, születési és 1933-ig használt nevén Kollmann Márton Ferenc Győző Orsolya (Budapest, Ferencváros, 1919. október 21. – Debrecen, 1978. március 10.)[1] urológus, sebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1971).
Élete
Édesapja, Kollmann Emil József (1886–1945)[2] énekművész volt, de első világháborús hosszú frontszolgálata alatt szerzett betegsége miatt nem folytathatta pályáját, az Operaház titkára lett. Édesanyja Teleky Anna Julianna Auguszta Kornélia (1889–1968) volt.[3] Bátyja Kelenhegyi Emil (1915–2001) dandártábornok. Középiskolai tanulmányait 1929 és 1937 között a Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Reálgimnáziumban végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen 1944-ben avatták orvosdoktorrá. A Kecskeméti Orvosi Kamara 1944. június 11-én tartott ülésén felvette tagjai sorába.[4] Az 1940-es évek második felétől a Debreceni Tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján dolgozott tanársegédként. 1949-ben urológus szakorvosi képesítést szerzett. Tíz évvel később megbízást kapott az urológia oktatására. 1955 júliusától 1956 júliusáig a Koreai Magyar Kórház sebészeti és urológiai osztályát vezette. 1960-ban a Magdeburgi Orvosi Akadémia urológiai osztályának főorvosa volt. A következő évben az I. sz. Sebészeti Klinika egyetemi docensévé nevezték ki.[5] 1971-ben a II. sz. Sebészeti Klinika megbízott vezetője lett. Ugyanebben az évben az intravénás procain hatása a károsodott vesére című értekezése alapján az orvostudományok kandidátusává habilitálták. 1974. július 1-én vezetésével alakult meg az önálló Urológiai Klinika Debrecenben. Tudományos munkája középpontjában a vesegyulladásos megbetegedések, illetve azok gyógyítási kutatása állt. Ennek szellemében szoros kapcsolatot tartott más klinikai osztályokkal, illetve intézetekkel. Részt vett a megye és a Tiszántúl vesetuberkulózisban szenvedő betegeinek felkutatásában, gondozásában és gyógykezelésében. Felesége 1944-től 1978-ig Tóth Kamélia Irén (1922–2011) orvos volt. Fiuk, Kelenhegyi András (1945–1946) kilenc hónapos korában tüdőgyulladás következtében Bűdszentmihályon elhunyt.[6] A debreceni köztemetőben kísérték utolsó útjára.
Művei
- RES blockirozás és Antistin hatása a Sanarelli-Shwarzman-jelenségre. Filipp Gézával. (Orvosi Hetilap, 1949, 21.)
- Primaer uretertumorok. Mándi Istvánnal, Horváth Győzővel. (Orvosi Hetilap, 1971, 51.)
- A művi arterio-venosus shuntök készítésében és használatában szerzett tapasztalataink. Soltész Istvánnal, Horváth Győzővel, Kocsis Istvánnal és Szabó Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1974, 11.)
- Tumort utánzó xanthogranulomatosus pyelonephritis gyermekkorban. Kelemen Lászlóval, Karmazsin Lászlóval. (Gyermekgyógyászat, 1976, 4.)
- Az oxolinsav (Gramurin) és a nalidixsav (Nevigramon) alkalmazása során szerzett klinikai tapasztalataink. Szabó Zoltánnal, Soltész Istvánnal, Varga Attilával. (Orvosi Hetilap, 1978, 37.)
- Szérum és vizelet lysozym meghatározás acut subrenalis uraemiában. Gyöngyössi Gáborral, Kelentey Barnával. (Orvosi Hetilap, 1979, 6.)
Díjai, elismerései
- Érdemes orvos (1955)
- Szocialista Munkáért érdemérem (1958)[7]
- Vöröskeresztes munkáért (1972)
Jegyzetek
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni állami halotti akv. 567/1978. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Kollmann Emil gyászjelentése (1945). (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 531/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1944. július 7. (78. évfolyam, 151. szám)
- ↑ „Kinevezések a Debreceni Orvostudományi Egyetemen”. Hajdú-Bihari Napló 18 (5). (Hozzáférés: 2025. január 28.)
- ↑ Kelenhegyi András halotti bejegyzése a bűdszentmihályi polgári halotti akv. 52/1946. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. január 27.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1958. február 11. (13. szám)
Források
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9