Kirchheimbolanden

	Kirchheimbolanden
	Kirchheimbolanden látképe
	; Kirchheimbolanden címere
	; Kirchheimbolanden címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Kerület	Donnersbergkreis
Járás	Donnersbergkreis
Rang	város
Polgármester	Klaus Hartmüller (CDU
Irányítószám	67292
Körzethívószám	06352
Rendszám	KIB, ROK
Testvérvárosok	Lista Csernyahovszk; Louhans; Renon;
	Népesség
Teljes népesség	8067 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	293 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	340 m
Terület	26,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666389°N 8.011667°EKoordináták: é. sz. 49° 39′ 59″, k. h. 8° 00′ 42″49.666389°N 8.011667°E
	Kirchheimbolanden Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Kirchheimbolanden weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kirchheimbolanden témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Kirchheimbolanden egy város Németország délkeleti részén, a Rajna-vidék-Pfalz-ban, a Verbandsgemeinde Kirchheimbolanden közigazgatási központja. A donnersbergi járás székhelye, államilag elismert üdülőhely.

Fekvése

Bad Kreuznachtól délre fekvő település.

Földrajza

A város területe 26.35 négyzetkilométer, legalacsonyabb pontja 229 m tengerszint feletti magasságban, a legmagasabb pontja 496 méter tengerszint feletti magasságban található. Átlagos magassága 340 m. A legnagyobb település mintegy négy km Mount Thundertől északkeletre a Wartberg, más néven Schillerhain lejtőin.

Története

Nevét 774-ben említették először. Szent Remigius nevű templomát már a 12. században említették (későbbi nevén a Szent Péter-templom). Ez a templom adta a hely nevét is. 1368-ban kapott városi jogokat. 1737-ben a város a nassau-weilburgi hercegnek rezidencia lett. A város fénykora Károly Ágost nassau-weilburgi herceg (1719-1753) és különösen Károly Krisztián (1753-1788) idejére esett. 1816-ban, a bécsi kongresszus után, a várost Bajorországnak ítélte.

Nevezetességek

Középkori városfalak - a régi város déli és nyugati oldalán részben felújított állapotban, körülbelül nyolc méter magasak.
Felső kaputorony (Oberer Torturm), úgy nevezett gyógyszerészek tornya
Régi középkori és barokk épületek
Középkori kaputornyok
Rokokó palota
Szent Pál evangélikus templom
Szent Péter templom
Kastély (Schloss)
Múzeumok